Tragikomikus kézigránát-dobálás

M 24 típusú nyeles kézigránátot - az úgynevezett krumplinyomót - elhajító német katona

Valamennyien jól ismerjük a romantikus tengerészregények egyik elengedhetetlen kellékét, a palackpostát. Azonban nemcsak hajótöröttek próbáltak jelt adni magukról a híres „kapszulapostával”. Már az első világháború idején kialakult a töltényhüvelybe rejtett titkos üzenetek továbbításának szokása, és ez a módszer a második világégés idején is dívott, - amint arra egy most előkerült különleges lelet is rávilágít.

Világháborús relikviákat kerestek, titkos üzenetet találtak

Noha a régészeti hatóságok a legtöbb országban fenntartással viseltetnek a fémdetektoros „kutatók” lelkes keresőszenvedélye iránt, - mi több, ezt a fajta amatőr kincskeresést általában büntetendő cselekménynek minősítik -, most mégis második világháborús katonai relikviák iránt rajongó amatőr kutatócsoport jóvoltából került elő egy rendkívül érdekes lelet Toszkánában.

M 24 típusú nyeles kézigránátot - az úgynevezett krumplinyomót - elhajító német katona Forrás:Bundesarchiv

A Firenze közelében kutakodó társaság a detektor jelzésére kezdte el a földet túrni. Ásás közben lelki szemeik előtt talán egy legendás német Schmeisser gépkarabély, vagy a hasonlóan híres angol Lee-Enfield puska, netán-tán a szintén népszerű háborús szuvenírnek számító német rohamsisak lebegett, de ilyenfajta kincsek helyett mindössze egy halom lőszert találtak. Ki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli – tartja a bölcs közmondás, amely ez alkalommal mélyebb értelmet nyert kutatóinknál.

A megtalált lőszer hüvelyéből nem lőpor, hanem egy összehajtott papírdarab került elő Forrás: sploid.gizmodo.com

A lőszerek átvizsgálása közben ugyanis találtak egy kakukktojást, amelyben a lövedék ( a "golyó") eltávolítása után, a töltényhüvelyből lőpor helyett egy összesodort papírlap került elő. A kíváncsiság még tovább nőtt a kutatókban, amikor a régi papírdarab kisimítása után azzal szembesültek, hogy egy betűkóddal készített titkosírás birtokába jutottak.

Titkosírás és nagypolitika

A papírlap végül a rejtjelezésben járatos katonai szakértőknél landolt, akik megállapították, hogy a papírszeleten lévő feljegyzés úgynevezett QM kóddal készített írás. A QM viszonylag elterjedt és egyszerűen használható betűkód volt a második világháború idején, amelyet általában az alegység illetve egységparancsnok tisztek használtak az alájuk rendelt erők irányítása, koordinálása során. Az üzenet – amelyet balról jobbra kell olvasni -, arra figyelmezteti a katonákat, hogy ne dobjanak el idegen kézigránátokat.

A kisimított második világháborús papírfecnin lévő titkosírás Forrás: sploid.gizmodo.com

Mégis, mi állhatott e figyelmeztetés hátterében, és ki, illetve kik lehettek a címzettek? A kérdés megválaszolásához itt már segítségül kell hívnunk a történelmet, és némi haditechnikai ismeretekkel is fel kell vérteznünk magunkat. 1944 augusztus 13-án a brit 8. hadsereg alakulatai elfoglalták Firenzét. Toszkána fővárosának visszavívásáért véres harcok folytak a szembenálló német 10. hadsereg és az angol erők között; ekkor és itt készült az a lőszerbe rejtett titkosított üzenet is, amely nemrég került elő a föld mélyéről.

Mosolygós Albert arcáról lefagy a mosoly

A firenzei hadszíntéren nem harcoltak olasz egységek a németek oldalán. Az 1943 szeptemberi olasz kiugrás folytán a királyi Olaszország hadserege ekkor már a németek ellen harcolt, a Mussolini kezén maradt megyényi területű, úgynevezett Salói Köztársaság operetthadserege pedig se nem osztott, se nem szorzott a nagyok háborújában.

III. Viktor Emánuel olasz király portréja. A király 1943 szeptemberében hadat üzent korábbi szövetségesének, a Harmadik Birodalomnak Forrás: Wikimedia Commons

Az 1943. szeptember 8-án III. Viktor Emánuel olasz király és Pietro Badoglio tábornagy, miniszterelnök által bejelentett hadüzenet után a frontvonalakon állomásozó olasz egységeket a németek lefegyverezték, hadfelszerelésüket pedig elkobozták. Így került a Wehrmacht birtokába nagyobb mennyiségű olasz eredetű hadianyag, köztük kézigránátok is.

Albert Kesselring vezértábornagy,- "mosolygós Albert" - volt az olasz hadszíntéren harcoló német hadseregcsoport parancsnoka. A tábornagy a kép bal oldalán, marsallbottal a kezében látható Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A védekező hadműveletek egyedülállóan tehetséges stratégája, a mindig jó kedélyű Albert Kesselring vezértábornagy, - „mosolygós Albert” ahogyan a katonái hívták - az olaszországi hadseregcsoport parancsnoka, igencsak megkeserítette a szövetségesek csigalassúvá csökkent előrenyomulását az olasz csizma szárában. A szövetségesek franciaországi partraszállása után azonban romlott a helyzet; 1944 augusztus elején Kesselring kénytelen volt feladni Rómát, majd Toszkánát is, hogy csak az északi, úgynevezett Gót-vonalon állja útját az angolszász erőknek. Igaz, itt már egészen 1945 tavaszáig ki is tartott.

Vigyázz az olasz gránátokkal!

A hadiszükséglet vitte rá a németeket, hogy az 1944 június 6-i normandiai partraszállás után, a Winston Churchill minden igyekezete ellenére másodlagos hadszíntérré váló olasz fronton a korábbi szövetségestől lefoglalt hadianyagot is elhasználják. Így kerültek elő a ládákba csomagolt nyeles kézigránátok, a közelharc hatékony harceszközei is. Az olasz L típusú kézigránátot addig nem nagyon használták a német haderő katonái, az utánpótlási nehézségek miatt azonban most jól jöttek a zsákmányolt fegyverek.

A dupla biztosítószeges " L" típusú olasz kézigránát metszetrajza Forrás: sploid.gizmodo.com

A Wehrmachtban az 1915 óta gyártott, egyszerű de hatékony M 24-es ( Model 24 Stielhandgranate) kézigránát, amelyet hosszú nyele miatt a világháborús katonai szlengben csak „krumpilnyomóként” emlegettek, a legtöbb hadseregben rendszeresített hasonló harceszközhöz hasonlóan, egyetlen biztosítószeggel rendelkezett. ( A kézigránátoknál a biztosítószeg akadályozza meg az eszköz vétlen kiélesítését, és az ebből bekövetkező balesetet. A gránát eldobása előtt a biztosítószeg kihúzásával történik meg a fegyver élesítése.) Nem így az L típusú olasz konstrukció, amelyben kettő biztosítószeget építettek be a fejlesztők.

A legendás "krumplinyomó" a Wehrmachtban rendszeresített hosszúnyelű M 24-es kézigránát Forrás: Wikimedia Commons

A Firenze környéki harcokban a német egységek katonái eleinte megdöbbenve tapasztalták, hogy az ellenfélre dobott olasz gránátok egyszer sem robbantak, és azokat az ellenség rendszeresen vissza is dobta. Az ellenség ekkor még többet tudhatott a Wehrmacht harcosainál, mert a visszarepülő gránátok nem egy esetben az azokat elhajító németek között robbantak. A hiba a begyakorolt katonai reflexre volt visszavezethető, a német katonák ugyanis csak egyetlen biztosítószeg kihúzásával élesítették saját gránátjaikat. A dupla biztosítószeges olasz kézigránátnál egyetlen szeg eltávolítása még nem élesítette be a fegyvert, és ezért voltak hatástalanok az ellenségre hajigált L típusú gránátok.

Német páncéltörő löveg tüzelőállásban, az olasz hadszíntéren Forrás: Bundesarchiv

Mivel olasz reguláris erők nem vettek részt a Firenze környéki harcokban, és az olasz katonák amúgy is ismerték a dupla biztosítószeges kézigránát kezelését mert annak a használatára lettek kiképezve, így kizárásos alapon a rejtjelezett üzenet csak német tiszttől származó figyelmeztetés lehetett.