Agyszkenneléssel meg tudják mondani, milyen intelligens valaki

Az agy fehérállományának rostszerkezete (a színezés a rostok térbeli helyzetét jelzi)

Egyesült Államokbeli idegkutatók azt állítják, hogy egy fMRI agyszkenneléssel meglehetősen pontosan megmondható valakinek az intelligenciaszintje. A kutatás elég aggályos, mert ha ez valóban igaz, akkor az így kapott információt könnyen valaki ellen fordíthatják.

Az egyik legnevesebb folyóiratban (Nature Neuroscience) megjelent tanulmány azt találta, hogy az egyének úgynevezett folyékony vagy fluid intelligenciája kideríthető az agyban lévő kapcsolatok elemzése alapján.

Megjósolható a folyékony intelligencia

Az intelligencia összetevőit két nagy csoportba szokták sorolni, amelyek a

„folyékony” és „kristályos” intelligencia.

A folyékony vagy fluid intelligencia azt mutatja meg, hogyan értjük meg és hasznosítjuk az új információkat, vagyis az újszerű feladathelyzetekben nyújtott teljesítményt méri. A rögzült vagy kristályos intelligencia pedig azt mutatja, hogy a tanult ismereteket, élettapasztalatokat mennyire hatékonyan tudjuk alkalmazni.

Az agyi összeköttetések (konnektom) képe Forrás: David Shattuck, PhD. and Paul M. Thompson, PhD

A Yale Egyetem kutatói azt írják a cikkben, hogy

„a funkcionális összeköttetési profilokat fel lehet használni az alanyok fluid intelligenciájához kapcsolódó alapvető kognitív jellemzők előrejelzésére”.

Az agyi összeköttetések egyéniek, mint az ujjlenyomatok

De nemcsak erről van szó. Felfedezték azt is, hogy mindenkinek egyéni az agyában lévő összeköttetések mintázata, amit – akár az ujjlenyomatot – fel lehet használni az egyén azonosítására még akkor is, ha semmilyen más információ nem áll rendelkezésre.

Ez lebilincselő felfedezés, és segít jobban megérteni, hogyan áll kapcsolatban az agy szerkezete az intelligenciával. Annak az eljárásnak azonban, amely agyszkennelés révén lehetővé teszi e mentális jellemzők megjóslását néhány nagyon disztopikus felhasználása lehetséges, ha elterjed a gyakorlatban.

Az agy fehérállományának rostszerkezete (a színezés a rostok térbeli helyzetét jelzi) Forrás: Human Connectome Program

Hasznos és veszélyes is lehet

Todd Constable, a tanulmány egyik szerzője azt nyilatkozta a WIRED magazinnak, hogy valamikor a jövőben a munkaadók szkennelhetik a munkára jelentkezők agyát, és ez alapján megállapíthatják, alkalmas-e a jelölt a feladatra vagy sem.

Richard Haier, az ivine-i Kaliforniai Egyetem intelligenciakutatója azt mondta, hogy az iskolák szkennelhetik majd a diákok agyát azért, hogy megállapítsák milyenfajta oktatás felel meg majd nekik, illetve a börtönökben szkennelhetik a rabok agyát, így kiszűrhetik az erőszakra vagy függőségekre hajlamos elítélteket.

Olyan elvont dolgok mérése agyszkenneléssel, amilyen az intelligencia és a személyiség természetesen nehéz feladat, és a technika még gyerekcipőben jár,

de a Különvélemény című filmben látottakhoz hasonló helyzetek kialakulásának lehetősége, ahogy a technika fejlődik, probléma elé állíthatja az orvosetikusokat. Közülük néhány már látja azt a helyzetet, ahol előfordulhat a szkennelés eredményére alapozott diszkrimináció. (A Különvéleményben a jövőt látó prekogok jósolják meg, ki fog elkövetni bűncselekményt.)

Különvélemény. A főszereplő, Tom Cruise az egyik prekoggal Forrás: Photo12

Az emberi agy összeköttetéseit vizsgáló program

Ez a kutatás azonban egyelőre még mindig jóval izgalmasabb, mint amennyire aggasztó. Kapcsolódik az Emberi Konnektom Programhoz (Human Connectome Project), azaz ahhoz a kiterjedt kutatási programhoz, amelynek

célja az emberi agy összetett ideghálózatának és útvonalainak feltárása és megértése.

A mostani kutatásban a Yale tudósai az Emberi Konnektom Programban résztvevő 126 tesztalany fMRI felvételeit elemezték, és összevetették a konnektommintázataikat azzal, hogy mennyire jól teljesítenek egy sor mozgási ügyességi feladatban, memória- és IQ-jellegű teszteken, így próbáltak összefüggéseket találni.

Einstein agyából nem sok derült ki

Az agy szerkezete és az intelligencia közti kapcsolat már régóta tudományos kutatások tárgya. Albert Einstein agyát például néhány órával a halála után eltávolították, amely számos vizsgálat tárgya volt az elmúlt évek folyamán.

Ezek között sok olyan volt, amely valamilyen olyan eltérést próbált találni, aminek a zsenialitását lehetne tulajdonítani.

A mostani tanulmányban végzettekhez hasonló kutatásoknak egy napon nagy orvosi hasznuk lehet, de annak is fennáll a veszélye, hogy diszkriminációhoz vezethet. Az előrelátható jövőben azonban csak egy újabb lépés az agyunk működésének felderítésében.