Virágot Algernonnak: szuperokos egereket állítottak elő

Egy nemzetközi kutatócsoport a Virágot Algernonnak regényben szereplő egérhez hasonló szuperegereket állított elő egy fehérje megváltoztatásával A genetikai módosítás reményeik szerint segítséget nyújthat az Alzheimer-kór és a skizofrénia gyógyításához is.

Egyetlen gén megváltoztatásával az átlagos egereket

szuperokos fenegyerekekké változtatta

egy kanadai és brit kutatókból álló csoport. Az eredmények természetesen még előzetesek, de felcsillantják a reményt, hogy egy napon felhasználhatók lesznek majd olyan betegségek kezelésére, amilyen az Alzheimer-kór vagy a skizofrénia, írták a kutatók a Neuropsychopharmacology folyóiratban.

A megváltoztatott gén a foszfodiészteráz-4B (PDE4B) fehérje szintéziséhez szükséges utasításokat tartalmazza.

A PDE4B-ről korábban már kimutatták, hogy szerepet játszik a skizofrénia kialakulásában.

Egér a labirintusban Forrás: flickr.com / Image Editor

Gyorsabban tanulnak

A genetikai módosítás gátolja a PDE4B-nek azt a képességét, hogy lebontsa a cAMP nevű molekuláris hírvivő anyagot. A PDE4B működésképtelen formájával született egerek egy sor különös viselkedést mutatnak, többek közt sokkal okosabbak átlagos társainál, mondta a tanulmány társszerzője, Alexander McGirr (University of British Columbia).

A normál egerekkel összehasonlítva

a módosított egerek például sokkal hamarabb megtanulják, hogy mely tárgyakat tettek át új helyre a ketrecükben, és 24 óra elteltével jobban felismerik a korábban látott társaikat.

Túl bátorrá válnak

A módosított egerek a szokásosnál több időt töltenek fényesen megvilágított terek felfedezésével, amelyeket a normál egerek kerülnek. Ez a félelmet nem ismerő hozzáállás azonban időnként azzal jár, hogy az „okos” egerek nem veszik észre a veszélyes helyzeteket.

Ennyire azért még nem okosak Forrás: McMaster University

Ezek az egerek például boldogan bóklásznak azokon a helyeken is, amelyeket korábban hiúzvizelettel permeteztek be.

Pedig nem bölcs dolog egy egértől, ha nem fél a macskavizelettől,

mondta McGirr.

Nehéz a fehérjét célzottan módosítani

A PDE4B-nek valószínűleg több szerepe is lehet az agyban, mondta McGirr. Ráadásul, mivel a fehérje a szívben, a tüdőben és az immunrendszerben is fontos szerepet tölt be, ezért nehéz olyan gyógyszert találni, amely a kívánt hatást gyakorolná az agyban található PDE4B-re, viszont másutt kevés lenne a mellékhatása.

Nagyon ígéretes célpont, de még hosszú út áll előttünk a jó gyógyszerek kifejlesztéséig”

– mondta McGirr.

Korai a bizakodás?

Túl korai még kijelenteni, hogy a PDE4B hasznos célpontja lesz majd az Alzheimer-kór és a skizofrénia kezelésének, figyelmeztet Ernesto Fedele, a Genovai Egyetem farmakológusa.

Az viszont kétségtelen, hogy a fehérjét érdemes tovább vizsgálni.