Megvan, mikor lett színvak a kivi

A kivi akkor vesztette el színlátását, amikor ez a képesség nem jelentett számára evolúciós előnyt

A barna kivi genomjának szekvenálásával német kutatóknak sikerült megállapítani, hogy ez a félénk, röpképtelen madár több tíz millió évvel ezelőtt vesztette el színlátóképességét, amikor éjszakai életmódúvá vált.

A barna kivi vagy csíkos kivi (Apteryx australis) DNS-vizsgálata azt is kimutatta, hogy a többi madártól eltérően Új-Zéland nemzeti madarának jóval több szaglásért felelős génje van, ezért lehet képes arra, hogy az illatok szélesebb körét érzékelje, ami hasznos az éjszakai életet élő faj számára.

A kivi akkor vesztette el színlátását, amikor ez a képesség nem jelentett számára evolúciós előnyt Forrás: reddit

Nem jelentett számára evolúciós előnyt

A kivi akkor vesztette el színlátását, amikor ez a képesség nem jelentett számára evolúciós előnyt,

mivel főként éjszakai életet él - írták a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet szakemberei a Genome Biology tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányukban.

Akkor lett színvak, amikor Új-Zélandra érkezett

Összehasonlítva a változásért felelős génmutációt más madarak hasonló genetikai szekvenciájával a kutatók úgy becsülték, hogy mintegy 35 millió évvel ezelőtt következett be a színlátás elvesztése, amikor a kivi Új-Zélandra érkezett - közölte Diana Le Duc, a tanulmány egyik szerzője.

Szaglása kiváló

A madár jó szaglása már régóta közismert a kutatók előtt, ám a szekvenálással képesek voltak meghatározni azokat a géneket, amelyek a szaglóidegekkel társíthatók, és kimutatták, hogy jóval több ilyen génje van a madárnak.

A szakemberek a kivi genomját annak szokatlan jellemzői miatt választották tanulmányozásra, a madárnak ugyanis nincs farka, csökevényes a szárnya, és nagyon hosszú a csőre.