Európában is összebútorozhattunk a Neander-völgyiekkel

Neander
Az általános vélekedés szerint a neander-völgyiek primitívebbek voltak a modern embernél
Vágólapra másolva!
Egy Romániából előkerült 40 ezer éves állkapocs genetikai állománya arról árulkodik, hogy gazdájának közeli felmenői között Neander-völgyiek is akadtak. A lelet – a korábbi nézettel szembemenve – igazolja, hogy őseink Európában is frigyre léptek Neander-völgyi rokonaikkal.
Vágólapra másolva!

Az egyik legősibb ma ismert európai emberi lelet génjei meglepő tanulsággal szolgálnak: meglehet, hogy az állkapocs tulajdonosának egyik ükapja még Neander-völgyi volt. A felfedezés, amelyet nemrégiben jelentettek be egy New Yorkban rendezett genomikai konferencián, cáfolja a Neander-völgyiek és a modern emberek érintkezéséről alkotott vélekedést, miszerint a két faj csak a Közel-Keleten, és legfeljebb 50 ezer évvel ezelőttig keveredett egymással.

Genomvizsgálat igazolta az együttélést

Qiaomei Fu, a Harvard Medical School paleogenomikusa a konferencián beszámolt arról, miként szekvenálták meg kollégáival együtt a 40 ezer éves állkapocsból kinyert DNS-t. A vizsgált lelet a modern ember egyik legrégebbi nyoma Európában.

Neander-völgyiek egy művészi illusztárción Forrás: Wikimedia Commons

Becslésük szerint az emberelőd genomjának mintegy 5-11 százaléka a Neander-völgyiektől ered; több kromoszómáján hosszan egybefüggő szakaszok tanúskodnak tisztán Neander-völgyi származásról.

Számításba véve, hogy az ősöktől származó egybefüggő kromoszóma-szakaszok miként rövidülnek minden egyes generációval, a csoport arra a következtetésre jutott, hogy az ősférfi felmenői között 4-6 nemzedékkel korábban fordulhatott elő a Neander-völgyi előd. (A genetikai elemzés az állkapocs tulajdonosának nemét is elárulta.)

Az anatómia is segített

A DNS elemzésével nyert adatok alátámasztják azt a korábban pusztán morfológiai alapon tett megfigyelést, miszerint az állkapocs és a benne található fogak vegyesen viselnek modern és Neander-völgyi jegyeket. A bölcsességfog például jóval nagyobb a Homo sapiensre jellemzőnél.

– nyilatkozta Erik Trinkaus, a Washington University paleoantropológusa, miután megismerkedett Fu és munkatársai eredményével. Ő volt az, aki az állkapcsot és a fogakat először anatómiailag elemezte, és elsőként vetette fel a Neander-völgyi rokonság gondolatát.

Az általános vélekedés szerint a neander-völgyiek primitívebbek voltak a modern embernél Forrás: iO9.com

Romániai leletek

Az állkapocsra medvék maradványaival együtt leltek rá barlangászok 2002-ben, a Peștera cu Oase (“Csontok barlangja”) nevű romániai barlangban. Az üreg kizárólag egy föld alatti folyó átúszásával, búvárfelszerelés segítségével megközelíthető. Trinkaus régóta hangoztatta abbéli véleményét, hogy egy ugyanezen barlangban talált, másik egyéntől származó koponya

a modern ember és a Neander-völgyiek kevéssel azelőtti kereszteződéséről árulkodik.

„Most jöhetnék azzal, hogy én megmondtam, de nem jövök” – szerénykedett a kutató.

A keveredés nem újdonság

Hogy az emberiség egy része története során keveredett a Neander-völgyiekkel, nem újdonság. Valamennyi mai ember, akinek az ősei a szub-szaharai Afrikától északra éltek, genetikai állományában 1-4 százaléknyi Neander-völgyi örökséget hordoz. Az eddig leginkább elfogadott elmélet szerint azok a korai modern emberek, akik Afrikából kivándoroltak, útjuk során a Közel-Keleten mintegy 50-60 ezer évvel ezelőtt keveredtek az ott élő Neander-völgyiekkel, majd szétterülve benépesítették Ázsiát, Európát és a világ többi részét.

A Neander-völgyi ember rekonstrukciója egy német múzeumban Forrás: AFP/Federico Gambarini

Tavaly találtak rá először bizonyítékot

Ez az elmélet tavaly nyert először kézzelfogható alátámasztást, amikor egy Qiomei Fut is tagjai között tudó kutatócsoport egy 45 ezer éves szibériai emberlelet genomjának elemzésével megállapította, hogy a csontok gazdájának Neander-völgyi ősei valóban 50-60 ezer évvel ezelőtt élhettek – vagyis épp akkortájt, amikor a modern emberek elkezdtek kiáramlani Afrikából. Szintén tavaly történt, hogy egy izraeli barlangból előkerült egy 55 ezer éve élt modern ember koponyájának darabja.

A barlang nem messze fekszik azoktól a lelőhelyektől, ahonnan ugyanilyen korú Neander-völgyi maradványok származnak. Ugyanakkor az Európa-szerte előkerült számos lelet radiokarbon kormeghatározása azt sugallja, hogy kontinensünk egyes területein még ez után is sok ezer évig együtt élhetett a két faj, vagyis rengeteg idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy őseink és Neander-völgyi rokonaik ezen a földrészen is kereszteződjenek.

A részletekre még nem derült fény

A romániai állkapocsból származó adatok most egyértelművé tették, hogy a fajok közti frigyre nemcsak a Közel-Keleten, de Európában is sor került. Szakértők szerint ez logikus is, hiszen semmi sem indokolta, hogy a keveredés egyetlen földrajzi régióra korlátozódjék. A fajközi hibridizáció pontosabb részleteire akkor derülhet fény, ha az Oase barlangbéli ember genomjának

Neander-völgyi eredetű elemeit sikerül a Neander-völgyiek genomjával, valamint a mai ember DNS-ében rejtőző Neander-völgyi örökséggel összevetni.

Ezt az összehasonlítást azonban egyelőre hátráltatja az Oase-állkapocsból kivont DNS erősen leromlott állapota. Hogy pontosan mennyi és milyen minőségű adat áll Fuék rendelkezésére, arról a tudósok nem kívánnak részletesen nyilatkozni, amíg eredményeiket írásos formában nem közlik.

Neander-völgyi ember a barlangja kijáratánál Forrás: Photononstop/ /Jacques Beauchamp

Még mindig nem tudjuk, miért voltak sikeresebbek a modern emberek

Trinkaus hozzáteszi, hogy az Oase barlangbéli állkapocs mindössze egyetlen ember és nem egy egész populáció származásának történetét beszéli el. Attól, hogy egyszer megesett, még nem tudhatjuk biztosan, mennyire volt általános a korai ember és a Neander-völgyiek kereszteződése Európában. Csak további, a Neander-völgyiek kihalása előttről származó modern emberi leletek tehetnék teljesebbé a földrész történetéről alkotott képünket.

„Pályámon azzal a célkitűzéssel indultam el, hogy megpróbálom megérteni, miért bizonyultak a modern emberek végül sikeresebbnek a Neander-völgyieknél.

– vallotta be Trinkaus.