A barlangászokból álló kutatócsoport egy vízesés alatti falhoz kapaszkodva, közel háromméteres magasságban vette észre a bátor harcsát az ecuadori Tenában. Habár a jelenség nem szokatlan a harcsafélék esetében, ám ez az első alkalom, hogy az esetet egy barlangban dokumentálták.
Az egyedet azonosítva derült ki, hogy a Chaetostoma microps fajhoz tartozik, amely az Amazonas ecuadori és perui részén fordul elő. Mivel ez a faj leginkább algával táplálkozik, ez spekulációra ad okot a barlangban való tartózkodását illetően. A kutatók a Subterranean Biology folyóiratban írtak részletesebben az általuk még 2012-ben tapasztalt jelenségről, szerintük a harcsa csupán áthaladhatott a barlangrendszeren.
Ezek a harcsafélék általában duzzadt szájukat használják, hogy odatapasszák magukat fákhoz és sziklákhoz a gyors lefolyású folyók szakaszain. Korábban tanulmányok készültek a páncélosharcsák (Loricariidae) családjának több tagjáról is, amelyből kiderült, hogy a halak egyszerre képesek levegőt venni és táplálkozni (algákat lekaparni), miközben szájukkal valamilyen felülethez tapadnak.
A barlangászok számára nem a hal mászóképessége volt meglepő, hanem hogy mindezt egy sötét, mély barlangrendszerben tette. A harcsát Geoff Hoese találta meg, aki a BBC Earth-nek nyilatkozott az esetről: "Nincs elég adatunk az okáról, csupán feltételezéseink, de jó arra gondolni, hogy egy fajon belül jelentős evolúciós lépést észleltünk.”