A skorpió többet spriccel, ha nagy veszélyben van

Egyes skorpiók képesek mérget permetezni védekezés közben, ám egy új tanulmány szerint mindezt nem reflexből teszik.

Tudatos méreg kibocsátás

Viszonylag kevés faj ismert, amely erős, spriccelő méreggel tud „fenyegetőzni”, az egyik legismertebb a köpködőkobra. Az 1960-as és az 1970-es években kutatók skorpiók hét faját fedezték fel, közülük a Parabuthus nemzetségűek ugyanúgy méreg permetezésével védekeznek támadóik ellen. Az akkori kutatók ezt a tulajdonságukat még félelem kiváltotta reflex reakciónak gondolták, ám később William Hayes zoológus, valamint Zia Nisani biológus vizsgálta meg ezeket a fajokat közelebbről. A róluk készült tanulmányban azt is kifejtették, hogy a skorpió mérge drága árucikk, amelyet az állat amúgy tudatosan alkalmaz..

Nisani és Hayes úgy döntött, megvizsgálják a Parabuthus skorpiók viselkedését és hogy mennyi mérget képesek kilövellni magukból nagy vagy éppen kisebb veszély esetén. A kutatáshoz két felnőtt Parabuthus transvaalicus egyeden kísérleteztek. Ez a más néven a Transvaal vastag farkú vagy sötét skorpió egy agresszív faj, amely Afrika déli részein elterjedt, általában sötétbarna vagy fekete színű, 90-110 milliméter hosszú.

A kutatók két felnőtt Parabuthus transvaalicus egyeden kísérleteztek (az illusztrált képen egy hím egyed látható) Forrás: Wikimedia Commons

Képesek kontrollálni magukat

Az alacsony veszélyt előidézve a kutatók csipesszel fogták meg a skorpiók fullánkjait, ha azok mérget permeteztek. Ezt követte az állatok számára nagyobbnak érzékelhető veszélyfaktor, amikor a kutatók a megragadott végtestekkel egy időben sűrített levegőt fújtak a skorpiókra. Ekkor az állatok több mérget permeteztek ki, mivel nagyobb veszélyben érezték magukat. Viselkedési kontrollukra akkor derült fény, amikor csak szimplán megfújták a kísérlei alanyokat, ám az egyedek ekkor magukban tartották mérgüket, így vált egyértelművé a kutatók számára, hogy nem reflexből cselekednek a különböző vészhelyzeti szituációkban.

A kizárólagos fújás hatására nem bocsátottak ki mérget a skorpiók, ebből arra következtettek, hogy az állatok nem reflexből cselekednek Forrás: Flickr/ Aaron Saguyod

A második kísérletsorozatban Nisani és Hayes arra voltak kíváncsiak, hogy a skorpiók közvetlenül ellenségük szemébe vagy egyéb, érzékeny testszöveteibe juttatják-e a mérget védekezés közben. Ehhez megvizsgálták a kilövellés ívét, sebességét és az állatok mozgását, valamint végtestüket is. Megállapították, hogy a Parabuthus skorpiók nem következetesen permetezik (akár 190 fokban) a mérgüket. Az eredmények azt sugallják, hogy amikor fenyegető ragadozókkal kerülnek szembe – például szöcskeegér, cickány – az elmeneküléshez a rájuk vadászó(k) szemébe diffúzor elv szerint juttatják be mérgüket, amely a másik félnek átmeneti vakságot, irritációt okozhat.