A jeti medve lehetett

A jeti rekonstrukciója az elbeszélések alapján

A legenda szerint a jeti egy hatalmas, szőrös, emberre emlékeztető lény, a tudomány szerint azonban csak egy medve. A korábbi tanulmányokat felülírva újabb elméletek láttak napvilágot arról, hogy a szőrős „hóembernek” vélhetően még sincs köze a jegesmedvékhez.

Az ismeretlen medve esete

Most az a kérdés, hogy milyen medve? Egy új tanulmányt publikáltak a ZooKeys nevű lapban, miszerint a szőrminták „bizonyítékai” alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a jeti valóban a himalájai barna medvétől származik. A megállapítás cáfol egy korábbi feltételezést, amely szerint a vizsgált hajminta egy ismeretlen állattípustól eredeztethető, mely a jegesmedvékkel hozható kapcsolatba. A viták középpontjában a DNS-elemezések tanulmányai voltak.

A korábbi kutatásokat Bryan Skyes vezette az Oxford Egyetemen, ahol megállapították, hogy a jeti szőrszálának tulajdonított minták egy – a tudomány számára addig még nem ismert – titokzatos medvefajhoz tartozhatnak. „Két himalájai, a jetinek tulajdonított mintáról is kiderült, hogy köze van egy ősi jegesmedvéhez. Ez lehet a forrása a himalájai legendának” – nyilatkozta korábban Skyes a Discovery Newsnak.

A jeti rekonstrukciója az elbeszélések alapján Forrás: Wikipedia

Felülírják az új eredmények a korábbiakat?

Az új tanulmány azonban mindezt megkérdőjelezi. A kutatás szerzői ez esetben Eliécer E. Gutiérrez (Smithsonian Intézet) és Ronald Pine (Kansasi Egyetem) voltak. Gutiérrez és Pine megállapította, nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a barna medve vagy a jegesmedvék bármely genetikai variációjáról van szó.

Genetikai átfedések vannak, bármelyik fajtól származhatnak a minták, de mivel a hagyományos barna medve a Himalájában őshonos, nincs okuk feltételezni, hogy a kérdéses minták mástól származnának. Gutiérrez és Pine azt is megvizsgálták, hogy mely génszekvenciákból lehet azt kimutatni, hogy a jetinek köze van-e a hat medvefajhoz – köztük a jegesmedvéhez, a barna medvéhez és a már kihalt eurázsiai barlangi medvéhez.

A megoldás Japánban van?

Ezzel egy újabb rejtély született. A DNS-minták alapján a Japánban élő örvös medvékre terelődött a figyelem, mivel ők nem állnak szoros kapcsolatban a szárazföldi fajtársaikkal. A két földrajzi csoport nagy evolúciós távolsága miatt a kutatók úgy vélik, hogy az örvös medve további vizsgálatokat érdemel.

"Tény, hogy tanulmány készül az örvös medve populációjának genetikájáról és morfológiai variabilitásáról, biztosan érdekes eredmények fognak belőle kiderülni” – mondta Gutiérrez.

A jetihívők viszont nehezményezhetik, hogy kizárólag szőrminták vizsgálatából született a tanulmány és nem vették figyelembe a lábnyomok , a fényképek vagy a hangfelvételek képezte „bizonyítékokat”.