Nézze meg, mi ez a fénysáv a februári égen!

Salgótarján, 2015. február 18. Balra az állatövi fény, jobbra a Tejút látszik Salgótarján közeléből, a Medves-fennsíkról fotózva 2015. február 17-én. A nyugati látóhatár felett napnyugta után látható kúp alakú fénylést - az állatövi fényt - a bolygóközi porfelhőről visszaverődő napfény okozza. A jelenséget a Föld északi féltekén februárban és márciusban lehet a leggyakrabban megfigyelni. MTI Fotó: Komka Péter

Mi a különleges ezen a két fotón? Balra az úgynevezett állatövi fény, jobbra a Tejút látszik rajtuk. 

Az állatövi fényt a nyugati látóhatár fölött lehet megfigyelni napnyugta után. A fénylés kúp alakú, és a Naprendszer fősíkját mutatja:

Salgótarján, 2015. február 18.: balra az állatövi fény, jobbra a Tejút látszik a Medves-fennsíkról fotózva 2015. február 17-én Forrás: MTI/Komka Péter

Ilyenkor érdemes keresni az égbolton

Az itt található apró, bolygóközi porszemcsék visszaverik a Nap sugárzását, és ez figyelhető meg a halvány sáv formájában. Az állatövi fény felfelé, azaz a Naptól távolodva fokozatosan halványodik. A jelenséget a Föld északi féltekén februárban és márciusban lehet a leggyakrabban megfigyelni.

A fotókon a jobbra emelkedő sáv a Tejutat, azaz Galaxisunk, a Tejútrendszer fősíkját jelzi. A felvételek január 17-én a Medves-fennsíkról, Európa legnagyobb bazaltplatójáról készültek.

Az állatövi fény és a Tejút Forrás: MTI/Komka Péter