Vérszomjas azték istennőnek szánt felajánlásokat találtak Mexikóban

Tlaltekutli azték
Vágólapra másolva!
Majdnem 4000, kagylóból és csigákból álló felajánlást találtak az azték fővárosban, Tenocstitlanban. Sokszínűségük bizonyítja, hogy ötszáz éve fejlett és kiterjedt kereskedelem zajlott az Azték Birodalomban.
Vágólapra másolva!

Felajánlások a templompiramisok alatt

Puhatestűekből álló felajánlásokat találtak Mexikóvárosban, az egykori azték főváros, Tenocstitlan főterén, a Templo Mayoron. A majdnem 4000 darabos kollekcióból 3045 tengeri csiga és kagyló, a többi pedig szárazföldi puhatestű maradványa. Valószínűleg Ahuízotl azték császár uralkodásának idejéből valók, aki tizenhat évig, 1486-tól 1502-ig uralta az Azték Birodalmat, és rengeteg területet elfoglalt, ezzel kiterjesztve országát.

Íme, a frissen feltárt felajánlások Forrás: Templo Mayor, INAH

Ahuízotl, a vérszomjas uralkodó

Ahuízotl a birodalom nyolcadik császára volt, amely az ő uralkodása alatt érte el legnagyobb kiterjedését. Egészen Guatemaláig tolta ki a határokat, elfoglalta a mixték és zapoték területeket, továbbá Mexikó csendes-óceáni részét is.

Ahuízotl Forrás: Wikimedia Commons

Hódításai közben rengeteg hadifoglyot ejtett - ehhez kapcsolódik a hozzá fűzött vérszomjas legenda is, miszerint az azték főváros, Tenocstitlan főterén, a kettős templompiramis előtt felsorakoztatta a foglyokat, és feláldozta őket: felvágatta a mellkasukat, és kitépette a szívüket. Állítólag saját maga is részt vett a "kivégzésben", és saját kezével ölt katonákat.

Vérszomjasságát mutatja az is, hogy az azték mitológia egyik legkegyetlenebb szereplőjének nevét vette fel: Ahuízotl kutyatestű, emberkezű szörny, egy tóban lakik, és embersírást imitálva csábítja magához az áldozatait, akiket azután csúnyán megcsonkít.

Az uralkodó végül a Tenocstitlant is elpusztító árvízben halt meg a 10 nyúl évében, feltételezett sírját alig tíz éve találták meg a Templo Mayor alatt.

Kiterjedt birodalom, jól kiépített kereskedelem

Az itt talált felajánlások meglehetős változatosságot mutatnak, hiszen a kagyló- és csigafajok közül 40 a Mexikói-öbölből, a karibi térségből, a mai Venezuela területéről, 66 pedig az egyenlítői térségből, a Csendes-óceánból érkezett.

Két csigaház a felajánlások közül Forrás: Templo Mayor, INAH

"Ez a sokszínűség jól mutatja az Azték Birodalom kiterjedtségét Ahuízotl uralkodása alatt - nyilatkozta Belem Zúñiga Arellano, a mexikói régészeti intézet (INAH) biológusa, aki megvizsgálta a felajánlásokat. - Ezen kívül a leletek azt is elárulják, hogy a birodalomnak jól kiépített kereskedelmi kapcsolatai voltak a déli területekkel és a karibi térséggel."

A felajánlások jobbára tengeri élőlények voltak, és csak nagyon kis hányaduk érkezett édesvízből. Nagy részüket már üres kagylóhéjként vagy csigaházként gyűjtötték össze, de akadt olyan is, amely még élt, amikor összeszedték - ezt a kutatók a héjban található pigmentek mennyiségéből tudták megállapítani. Néhány kagylót biztosan a mélyből gyűjtöttek, mivel a Spondylus calcifer és Spondylus princeps nevű fajok 10-15 méter mélyen élnek.

Tlaltekutli Forrás: Wikimedia Commons

Kegyetlen, rettegett földistennő

A leleteken jól látszik, hogy az aztékok nagyon figyeltek a változatosságra, és arra, hogy minél több területről érkezzenek kagylók és csigák a felajánláshoz, amelyet Tlaltekutlinak, a föld egyik istennőjének szántak. Ő volt az egyik leghatalmasabb istennő az azték hitvilágban, és tőle féltek a legjobban - annyira, hogy ha sírokon ábrázolták, akkor is a föld felé fordítva merték csak eltemetni. Ez alól az egyetlen kivétel éppen Ahuízotl feltételezett sírja volt, ahol guggolva ábrázolták az istennőt, miközben éppen szül, és szájából vér ömlik.