A bálnákban rejlik a hosszú élet titka

bowhead whale grönlandi bálna

A föld leghosszabb életű emlőse a grönlandi bálna. A kutatók most olyan géneket fedezték fel benne, amelyek hozzájárulnak a hosszú életkor megéléséhez, többek közt azzal, hogy segítenek elkerülni bizonyos betegségeket, így a rákot. A kutatók következő célja, annak kiderítése, hogyan hasznosíthatnák ezeket a géneket az emberekben.

A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) több mint 200 évig is élhet. A grönlandi bálna genomjának tanulmányozása közben a kutatók olyan egyedi géneket fedeztek fel, amelyek kapcsolatban állnak a rákkal szembeni rezisztenciával és a DNS-károsodások kijavításával.

Az emlősök többsége jóval a 100 éves kor elérése előtt elpusztul, ezért a kutatókat régóta foglalkoztatja a rejtély, mi magyarázza a grönlandi bálna rendkívül hosszú élettartamát, amellyel a többi cetféle közül is kitűnik. Az is rendkívül figyelemreméltó, hogy ezt a bálnát elkerülik a szívbetegségek, és rosszindulatú daganatok sem alakulnak ki benne.

Lemerülő grönlandi bálna Forrás: Wikimedia Common/Ansgar Walk

A Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban egymástól függetlenül végzett tanulmányokban alaposan feltérképezték a bálnák genetikai mintázatát, és a kutatóknak sikerült azonosítaniuk a hosszú élettel kapcsolatos specifikus géneket.

A grönlandi bálnák kizárólag az arktikus vizekben honosak. A térkép a cetfaj elterjedési területét ábrázolja Forrás: wikimedia.org

A brit kutatásokat vezető João Pedro de Magalhães azt mondta, hogy ez a felfedezés hozzájárulhat az emberi élettartam meghosszabbításához is.

Egerekben és emberekben is kipróbálnák

A Liverpooli Egyetem kutatója most anyagi támogatást keres ahhoz a munkához, hogy a géneket egerekbe ültethessék, és így megvizsgálhassák, fokozzák-e az idegen gének az állatok betegségekkel szembeni ellenállóképességét.

A 15-18 méter hosszú grönlandi bálnák rezisztensek a szívbetegségekkel és a rákos daganatokkal szemben is Forrás: wikimedia.org

„A következőkben legszívesebben olyan kísérletet végeznék, amelyben egy grönlandi bálnából kivett gént ültetnék egy egérbe, hogy megfigyeljem, hosszabb ideig él-e a rágcsáló, és védett-e a rák ellen” – mondta Magalhães a Sunday Times folyóiratnak. „Ha minden a várakozásoknak megfelelően történik, akkor elkezdhetünk gondolkodni, hogyan hasznosítsuk ezt a tudásunkat terápiás célokra az embereknél.”

Októberben a Harvard Orvosi Egyetem kutatói hasonló eredményre jutottak a grönlandi bálna génjeivel kapcsolatos kutatások folyamán, mint most a brit kutatók.