2014 legnagyobb katasztrófái égen és földön

A lassan magunk mögött hagyott esztendő sajnos nem csak sikerekben, hanem a kiszámíthatatlan elementáris természeti erők és a balsors következtében katasztrófákban is bővelkedett. Összeállításunkban 2014 legnagyobb csapásairól adunk áttekintést, remélve, hogy az újév ebből a szempontból kegyesebb lesz az emberiséghez.

Földünk tomboló tüzes szelepei

A vulkáni tevékenység egyike a legpusztítóbb természeti jelenségeknek. Különösen a Távol-kelet, és a délkelet-ázsiai térség, az úgynevezett csendes-óceáni tűzgyűrű bővelkedik vulkánkitörésekben, amelyek a pacifikus óceáni kéregnek a kontinentális lemez alá bukásával, a szubdukcióval hozható összefüggésbe. 2014 legjelentősebb vulkánkitörései is e térséghez köthetők.

A felébredő óriás, az Ontake tűzhányó

Japán második legmagasabb tűzhányója, az Ontake 10 ezer éven keresztül szunnyadt, álmát csupán egyszer, 1979-ben szakította meg, amikor is egy kitöréssorozat alkalmával 200 000 tonna hamut lövellt a fellegekbe. 2014. szeptember 27-én, helyi idő szerint 11 óra 53 perckor azonban bekövetkezett a nem várt esemény, és a tűzhányó elemi erővel zúdította halálos hamufelhőjét a szigetország szent hegyoldalaira. A fotók és videofelvételek szerint vulcano-típusú kitörés történhetett, amelynek során a kitörési felhőbe nagy mennyiségű kőzetdarab került. A megnehezült vulkáni anyagot a kitörési felhő nem tudta magasba emelni, így a felhő hirtelen összeomlott és piroklaszt-árak rohantak le a hegy oldalában. A kitörést sűrű hamuhullás kísérte - írta a Tűzhányó blog.

Súlyosbította a helyzetet, hogy a környéken ez idő tájt 150 turista kirándult. A legelső híradások alapján 32-en tűntek el, 40-en pedig megsérültek. Később a hatóságok bejelentették, hogy a tűzhányó több mint 61 áldozatot szedett.

Villámok tüzében életre kelő vulkán: a Kelud tűzhányó

A Kelud 2014. február 14-én, helyi idő szerint csütörtökön, 10 perccel éjjel 11 előtt tört ki. A sötét éjszakát cikázó villámok világították be, a vulkáni hamufelhőben mozgó apró hamuszemcsék ugyanis elektromos feszültséget keltettek. A vulkáni hamufelhő 17 km magasra emelkedett, majd legnagyobb tömege nyugat felé sodródott. Ennek következtében a 200 km távolságban lévő, több százezer lakosú nagyvárosban, Yogjakartában is sűrű hamuhullás kezdődött.

A heves vulkánkitörések gyakori kisérőjelensége a villámlás Forrás: Origo

Hamar több centiméter szürke vulkáni hamulepel borított mindent. Ugyancsak hamulepel fedte be a tűzhányótól északkeletre lévő másik indonéziai nagyvárost, Surabayát is. A Kelud 10-20 kilométeres körzetében is néhány centiméteres horzsakődarabok hulltak, olyanok, mint amelyek Kr. u. 79-ben a Vezúv kitörésekor Pompeji városában. Távolabb a magasba emelkedő vulkáni hamufelhőből aláhulló apró, milliméternél is kisebb szemcsék okoztak problémát. A gyorsan vastagodó vulkáni anyag alatt házak teteje szakadt be, ami két ember halálát okozta.

A pusztító pirokalsztár okozója, a Sinabung

A Kleudhoz hasonlóan a Sinabung is a csendes-óceáni tűzgyűrű 452 aktív vulkánjának tagja. Aktivitása még 2013 őszén kezdődött, majd fokozatosan egyre fenyegetőbbé vált. Először a vulkán kráterében egy viszkózus lávadóm türemkedett ki. Ezek a meredek oldalú, még izzó kőzetdarabokkal borított lávadómok roppant veszélyesek, mert oldaluk rettentően instabil, könnyen leomlik és ilyenkor mindent elsöprő, völgyekben lezúduló izzófelhők alakulnak ki, amelyek több kilométer távolságba is eljutnak – írta a Tűzhányó blog. A Sinabung kitörése 2013. december végén fordult ebbe a félelmetes fázisba, naponta akár 50-nél is több izzófelhő rohant le a hegy oldalán.

A vulkán oldalán lezúduló piroklasztár mindent megsemmisít, ami az útjába kerül Forrás: Origo

Ezek a forró gázokból és izzó kőzet, vagy lávadarabokból álló pusztító vulkáni törmelék-árak egyre messzebbre jutottak el, sebességük a száz km/órát is meghaladta. Az izzófelhő mindent elpusztított, és lerombolt, ami az útjába került. A kitörések 2014 elején tovább folytatódtak 15 ember halálát okozva ezzel.

Amikor Gaia az öklét rázza

A szeizmikus tevékenység az egyik legkevésbé kiszámítható, és igen gyakran súlyos következményekkel együtt járó természeti jelenség. A Föld mélyén munkálkodó erők nem egyszer gigászi, pusztító energiákat pattintanak ki. 2014 sem szűkölködött a jelentősebb erejű földrengésekben, szerencse, hogy idén mindez csak kevés áldozattal járt.

Rengett a föld a maorik hazájában

Rögtön az év elején január 20-án nagy erejű, a Richter-skála szerint 6,3 magnitudós rengés rázta meg Új-Zéland Wairarapa tartományát. A rengés epicentruma a fővárostól Wellingtontól 120 kilométerre délre volt, szerencsére lakatlan vidéken. A rengést szinte az egész országban, az Északi-sziget középső térségétől egészen a Dél-sziget északi régiójáig lehetett érezni.

A pacifikus szubdukciós övezetben fekvő Új-Zéland szeizmikusan aktív területnek számít Forrás: wikimedia.org

A rengés fészke az ország kevésbé lakott térségében volt, ennek köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár csak épületek rongálódtak meg az idei év legnagyobb új-zélandi földrengésében.

Zorba földje is megmozdult

A Mediterráneum csak látszólag békés vidék; a Földközi-tenger térségében mélyen a felszín alatt munkálkodó tektonikai folyamatok - amelyek a lassan, de céltudatosan északnak nyomuló afrikai illetve az eurázsiai lemez ütközésére vezethetők vissza - időnként heves rengéseket produkálnak.

A görögországi Pátra térsége, amelyet a februári földrengés érintett Forrás: wikimedia.org

Február 3-án a Richter-skála szerinti 6,1-es erősségű rengés pattant ki a Peloponnészosz-félsziget északi vidékén. Az úgynevezett sekélyfészkű rengés hipocentrumát a szeizmológusok Pátra városától 122 kilométerre délre, a földkéreg alatt 17 kilométeres mélységben azonosították. Szerencsére ez a rengés sem követelt halálos áldozatot.

Az év legerősebb rengése

A földlökések erősségében ismét a délkelet-ázsiai térség jutott a képletes dobogó legfelső fokára; a november 15-én a Maluku-szigetek térségében kipattant rengés az idei év legerősebb szeizmikus aktivitásának bizonyult. A rengés epicentruma a szigetcsoport legészakibb tagjától, Halmahera-szigetétől nyugatra, 45 kilométeres mélységben volt, erőssége a Richter-skála szerint elérte a 7,1 magnitudót, ami már a pusztító erejű rengések kategóriájába tartozó szeizmikus esemény. Az erős tengeralatti rengés miatt a hatóságok cunami-riadót rendeltek el, de szerencsére a tengerrengés következményei jóval csekélyebbek voltak a feltételezettnél; az alig 9 centiméter magas cunami csak Jailolo szigeténél volt kimutatható.

Megrázza magát az atmoszféra

A földi légkörzés bármennyire is fontos a bioszféra fennmaradása szempontjából, a heves légköri jelenségek, a pusztító szelek és esőzések, vagy éppen a fagy és hőhullámok ugyanúgy súlyos természeti katasztrófák hordozói, mint a vulkánkitörések és a földrengés. A szélsőséges időjárás sajnálatos módon az idei évben is követelt áldozatokat.

Észak halálos lehelete

2014 első napjai rögtön az évszázad hideghullámának nevezett arktikus eredetű hidegfront betöréssel kezdődtek az észak-amerikai kontinensen. Dühöngő fagyos szélvihar, - 30 fokos hőmérséklet, félméteres hó -, ezekkel a pillanatképekkel voltak jellemezhetők az újév utáni napok az Egyesült Államok észak-keleti, és Kanada keleti vidékein. Az Egyesült Államokban az arktikus ciklon 22 állam területét, mintegy 100 millió embert érintett.

2014 januárjában emberemlékezet óta nem látott hóvihar tombolt az Egyesült Államok észak-keleti vidékén Forrás: Harry Saul

New York és Massachusetts államban voltak a legzordabbak a körülmények, de a Chichago-ban és Indianapolis-ban élőket is komoly próba elé állította a – 26 fokos hideg. Észak-Dakota és Minnesota állam egyes területein – 31 fokot mutattak a hőmérők higanyszálai. A természeti csapásnak 20 halálos áldozata volt.

A trópusokon sem mindig fenékig tejfel az élet

Van ahol a hó és az elviselhetetlen hideg, másutt pedig az özönvízszerű esőzés keseríti meg az emberek életét. Január 16-án Indonézia észak-keleti területén, Sulawesi (Celebesz) szigetén Manado tartományi székhelyen a heves esőzés miatt egyméteres, mindent magával ragadó vízhullám söpört végig. Több mint 1000 épületet tett tönkre a pusztító áradat, több tucatnyi embert pedig a sárlavina ragadott magával.

Esőzésbe fulladt karácsony

A monszun az áldásai mellett nem egyszer átok; az év végén Délkelet-Ázsiában okozott tragédiát az özönvízre emlékeztető esőzés. Az idei év finise, december második fele valószínű, hogy emlékezetes marad Délkelet-Ázsiában. A heves esőzés okozta áradásokban az Indiai-óceán gyöngyszemén, Sri Lankán 21 ember életét vesztette, kilencen pedig eltűntek.

A monszunnak nem csak áldásai, de súlyos áradásokat okozó következményei is vannak Forrás: wikimedia.org

A szigetországban a fenyegető áradat miatt 800 ezer embert kellett kitelepíteni. Thaiföldet sem kímélte meg a pusztító monszun; nyolc emberéletet követelt a megvadult esőzés, akárcsak a szomszédos Malajziában. Malájföldön a fenyegető természeti katasztrófa miatt 160 ezer embert kellett kitelepíteni. Az ország keleti partvidékén az orkánszerű szél miatt különösen kritikussá vált a helyzet, a part menti településeket a széltől felkorbácsolt megvadult tenger háznagyságú hullámai is fenyegették.

Őrjöngő szélvihar; rosszabb, mint a horror

A trópusi ciklonok nem csak a gyakran átoknak minősülő „égi áldást”, hanem fenyegető szélviharokat is hoznak a természeti csapásoknak fokozottan kitett trópusi népek gyötrelmeit növelve. 2014 legpusztítóbb szélvihara, a Hagupit tájfun december 7-én csapott le a trópusi viharoknak fokozottan kitett Fülöp-szigetekre.

A pusztító Hagupit tájfun műholdképe Forrás: wikimedia.org

A széllökések átlagsebessége meghaladta a 170 km/órát, és a szélvihart kísérő esőzés miatt megáradt folyók tovább növelték a helyiek megpróbáltatásait. Az őrjöngő tájfun a hatóságok óvintézkedései ellenére is 10 emberéletet követelt, és több mint egymillió filippínó polgár volt kénytelen elhagyni otthonát.

Szárnyaszegett fémmadarak

2014 semmiféleképpen sem a maláj légiközlekedés éve; idén három tragikus légi szerencsétlenség is a délkelet-ázsiai országhoz kötődik, amelyek közül két eset valószínűleg a legsötétebb légi katasztrófák annalesében is előkelő helyen fog szerepelni.

Az évszázad legrejtélyesebb eltűnése

Az idei év légi katasztrófái közül tisztázatlan hátterét tekintve minden bizonnyal a Malaysia Airlines március 8-án nyomtalanul eltűnt MH 370-es járata viszi a prímet. A járat március 8-án, helyi idő szerint 0:41-kor szállt fel Kuala Lumpurból. Peking nemzetközi repülőterén kellet volna landolnia reggel 6:30-kor. A géppel 1:22-kor vesztette el a földi irányítás a kapcsolatot; vészjelzés nem történt és a repülési viszonyok is ideálisnak voltak mondhatók.

A Malaysia Airlines Indiai-óceán felett eltűnt Boeing 777-se, felszállás közben Forrás: wikimedia.org

A műholdas adatokból megállapíthatóan a Boeing 777 típusú utasszállító gép váratlanul letért az útvonaláról, és visszafordulva, az Indiai-óceán felé vette az útját. Ma már bizonyosnak tekinthető, hogy még több mint hat órát repült teljes rádiócsendben. Az Inmarsat műhold által fogott utolsó automatikus ACARS üzenet alapján a gép az Indiai-óceán déli térségében, az ausztráliai Perth-től mintegy 1000 kilométeres távolságra tűnt el nyomtalanul a tenger felett. A 12 fős személyzetnek és a fedélzeten tartózkodó 227 utasnak könnyen lehet, hogy mindörökre nyoma veszett.

Ahová egyszer a politika beteszi a lábát…

A nagy múltú és híresen kiváló légitársaság még ki sem heverte a márciusi sokkot, amikor július 17-én újabb Boeing 777-sét vesztette el Ukrajna felett. Az MH 17-es járat Amszterdamból Kuala Lumpurba tartott, fedélzetén 283 utassal és 15 fős személyzettel. A gép közép-európai nyári időszámítás szerint 12:14-kor szállt fel, és az Európát Ázsiával összekötő egyik legzsúfoltabb „légifolyosón” az L980 jelű útvonalon repült Kuala Lumpur felé. Július 18-án reggel 6:10-kor kellett volna landolnia célállomásán. A kifogástalan időjárási viszonyok között repülő Boeinggel délután 16:15-kor vesztette el a kapcsolatot a kijevi légi irányítási központ.

A július 17-én Donyeck térségében lelőtt maláj utasszállító roncsait szakértők vizsgálják Forrás: wikimedia.org

A repülőgép Kelet-Ukrajnában, nem messze az orosz határtól, a belháború sújtotta Donyeck tartomány területén, Torez-től északra zuhant le. Ma már egyértelmű, hogy az utasszállító pusztulását fegyveres támadás, légvédelmi rakéta vagy vadászgép okozta. Az elmúlt évek egyik legaljasabb terrorcselekményének háttere, azaz hogy ki is lőtte le a maláj gépet, egyelőre nem tisztázott megnyugtatóan. A tragédiát senki sem élte túl.

December sem volt a malájoké

A végzet 2014 utolsó hónapjában sem kímélte meg a maláj illetőségű polgári repülést; az Air Asia fapados légitársaság QZ 8501 járata december 28-án vasárnap zuhant le a Jáva-tenger felett. A társaság Airbus A-320-as gépén 7 fős személyzet és 155 utas tartózkodott. A QZ 8501 járat helyi idő szerint 5:35-kor szállt fel az indonéziai Surabaya repülőteréről, célállomása Szingapúr volt, ahol menetrend szerint 8:30-kor kellett volna leszállnia. Az irányítás 6:17-kor vesztette el a kapcsolatot a géppel, amely ekkor már a tenger felett repült. Az Airbus Puala Belitung szigetétől 176 kilométerre dél-keletre tűnt el. Már bizonyos, hogy a repülőgépet katasztrófa érte, a mentőegységek megtalálták a gép roncsait és számos holttestet is. Noha még nem tudni pontosan, hogy mi okozhatta a katasztrófát, de valószínű, hogy annak a trópusi viharzónának is köze lehetett a gép tragédiájához, amelyet az Airbus kapitánya magasabbra emelkedéssel szeretett volna kikerülni.