Remeteként él a hímnős kardinálispinty

A remeteként élő kardinálispinty

A kutatók megfigyelése szerint magányosan él, de legalább nem bántják fajtársai azt a kardinálispintyet, amely egyszerre hím és tojó is. 

Amikor egy állat egyik oldala hímnek, másik oldala nősténynek látszik, bilaterális günandromorfiáról beszélünk. A jelenség már korábban is ismert volt az állatvilágban. Leginkább a rovarok, lepkék esetében tanulmányozott, de ismert a rákoknál, és ritkán előfordul madaraknál, így a vörös kardinálispintynél (Cardinalis cardinalis) is. Utóbbinál különösen látványos az állapot: a madár egyik felén a hímekre jellemző tűzpiros, másik felén a tojókra jellemző jellegtelen tollazat figyelhető meg. Egy ilyen példány életét figyelték meg összesen 40 napig a kutatók 2008 és 2010 között az amerikai Illinois állam északnyugati részén. Azt vizsgálták hogyan lép kapcsolatba fajtársaival, illetve válaszol-e a kutatók által lejátszott madárhangokra.

A remeteként élő kardinálispinty Forrás: Peer Lab, Western Illinois University

A megfigyelések alapján a hímnős egyed valóságos remeteként él: sohasem párosodik más kardinálispintyekkel és nem is énekel. Szerencséjére fajtársai toleránsan viselkednek vele, így nem támadják meg, vagy üldözik el. Az eredményeket a Wilson Journal of Ornithology című folyóiratban jelentették meg.

Hogyan jönnek létre günandromorf élőlények?

Ecetmuslicáknál a mechanizmus jól ismert. Akárcsak az ember, ők is a jól ismert ivari kromoszómákkal (gonoszómákkal) rendelkeznek: a nőstények XX-szel, a hímek XY-nal. Utóbbiaknál előfordulhat, hogy az Y kromoszóma hiányzik (X0), ilyenkor egyetlen X kromoszómát hordozó hímeket kapunk, amelyek életképesek ugyan, de nemzőképtelenek (az Y kromoszóma tartalmazza azokat a géneket, amelyek a hímivarsejt-termelésért felelnek). Ecetmuslicáknál a günandromorfia annak a következménye, hogy a nőstény zigóta (XX) osztódása során az egyik X kromoszóma elveszik. Az így létrejövő (X0) sejtből hím jellegű szövetek fognak fejlődni.

Günandromorf lepke Forrás: Padawane at fr.wikipedia

Madaraknál – így a kardinálispintynél is – nem ilyen egyértelmű a helyzet és ellentétben az ecetmuslicával a pontos folyamat sem ismert. Először is a madarakban az ivart meghatározó ZZ/ZW rendszer alakult ki, mely ellentéte az XY-rendszernek: a tojóknak két különböző nemi kromoszómája (ZW) van, a hímeknek pedig két azonos (ZZ). Normál esetben a petesejt egyetlen gonoszómát (Z, vagy W) hordoz, ezt termékenyíti meg a hímivarsejt, ami ugyancsak egyetlen nemi kromoszómával (Z) rendelkezik. Günandromorf madaraknál azonban valami hiba történhet a petesejt fejlődésekor, így az Z és W gonoszómával is rendelkezni fog. Ha a rendellenes petesejtet két hímivarsejt is megtermékenyíti, akkor az utód egyik testfelén majdnem teljes mértékben hím, a másikon pedig női sejtek lesznek.