Halálos víz alatti vadászat

A bikacápa különösen agresszív, és potenciálisan magas kockázatot jelentő cápafaj

Cápatámadás áldozatává vált egy 18 éves ausztrál fiatalember

Felhőtlen kalandként indult, tragédiával végződött

Tragédiával végződött három ausztrál tinédzser kellemes tengeri kalandként indult szigonypuskás vadászata. Az északkelet-ausztráliai Queensland tartomány gyönyörű tengerpartja igen népszerű a szörfösök, fürdőzők és búvárok között. Daniel Smith (18) és két barátja a Port Douglas közelében fekvő Rudder Reef vizein indult víz alatti szigonypuskás vadászatra december 16-án késő délelőtt. A három fiatalember felhőtlen, napsütéses időben , ideális körülmények között kezdte meg a légzőcsővel végrehajtott vadászatot. Helyi idő szerint délelőtt 11:30-kor a felszínre úszó Smith segélykiáltásokat hallatott, és a jobb oldalán erősen vérzett.

A 18 éves Daniel Smith, aki szigonypuskás vadászat közben vált cápatámadás áldozatává Forrás: AAP

Miután partra húzták, megpróbálták újjáéleszteni a kivérzéstől sokkos állapotba került fiatalembert, de a kiérkező mentők sem tudtak már segíteni rajta. Halálát a jobb alsó lábszárát, valamint a jobb felkarját ért marcangolásos harapások okozta súlyos sérülés miatti vérveszteség, illetve az annak következtében fellépő sokk okozta. Az idén ez már a hetedik halálos eredménnyel végződött cápatámadás volt az ausztráliai vizeken.

Provokált agressziók

A Daniel Smith végzetét okozó agresszió az úgynevezett provokált támadások típusába tartozik. A cápatámadások áldozati csoportján belül, a „listavezető” szörfösök után a szigonypuskás vadászok alkotják a harmadik rizikócsoportot. A provokált támadások hátterében olyan, az áldozat részéről akár tudatos, akár szándékolatlan magatartás áll, amely agresszív magatartást vált ki az állatból.

Port Douglas tengerpartja, amelynek közelében a támadás történt Forrás: wikimedia.org

A szigonypuskás vadászok azokon a vizeken, amelyekben az emberre nézve potenciálisan veszélyes cápafajok élnek, tevékenységükkel komolyabb kockázatot vállalnak. A szigonypuskával meglőtt vérző halak vergődése olyan irreguláris lökéshullámokat kelt, amelyet a cápák akár a láthatóság határán túlról is egy speciális érzékszervükkel, az oldalvonalukkal képesek érzékelni. A szabálytalan lökéshullámok, valamint a vízben terjedő vér ( amelyet egyes fajok molekuláris szinten is képesek érzékelni) prédálási ösztönt vált ki a ragadozóból.

A kutya sokkal veszélyesebb

Noha a támadó fajt nem sikerült megfigyelni (az áldozatok, vagy a közelükben lévők érthető okokból nem mindig emlékeznek az azonosításhoz szükséges részletekre), de a sérülések jellegéből, valamint az ismétlődő, marcangolásos típusú harapásból a legnagyobb valószínűséggel a környékbeli vizeken honos, és különösen agresszív , a sekély vizeket kedvelő bikacápa (Carcharhinus leucas) lehetett a támadó faj.

A bikacápa különösen agresszív, és potenciálisan magas kockázatot jelentő cápafaj Forrás: wikimedia.org

Éves átlagban 70-100 cápatámadás történik a világtengeren, amelyből a halásos kimenetelű esetek száma 5-15. A támadási statisztikák szerint az áldozati csoportok közül a szörfösök állnak az első helyen több mint 50 százalékos aránnyal, őket a fürdőzők, a légzőcsöves búvárok illetve víz alatti szigonypuskás vadászok,majd a légzőkészülékes búvárok követik, az utolsó helyen a kajakosok állnak. Akármennyire is megrázó egy-egy ilyen eset, a cápatámadások az állat által ember ellen elkövetett agressziók rangsorában az utolsó helyen állnak; mérhetetlenül többen vesztik életüket kígyómarásban, kutyaharapás következtében, víziló vagy krokodiltámadásban, de még méhcsípésben is.