Rejtélyes gyémántot találtak Szibériában

Legkevesebb 30 ezer, milliméteresnél is apróbb gyémántkristály alkotja azt az alig három centiméteres követ, amit nemrég találtak az egyik jakutföldi gyémántbányában.

A vöröses-zöld színekben pompázó rögöt a gyémántkitermelésre szakosodott orosz ALROSZA vállalat találó elnevezésű Udacsnaja (Szerencsés) lelőhelyén dolgozó bányászok hozták a felszínre. A vizsgálatok során megállapították, hogy a mindössze 30 milliméteres követ mikroszkopikus, az egy millimétert sem meghaladó méretű gyémántkristályok tízezrei alkotják.

A tudósokat is megdöbbentette

Bár a lelet ékszerészeti szempontból tulajdonképpen semmilyen értéket nem képvisel, a tudomány számára felbecsülhetetlen jelentőségű. A tudósokat egyszerűen ledöbbentette, amikor tudomást szereztek arról, hogy egyetlen 3 centis kődarab 30 ezer gyémántkristályt tartalmaz. Ez ugyanis közel egymilliószor több annál, ami az átlagos gyémánttartalmú kőzetekben előfordul.

A követ Larry Taylor, az University of Tennessee ismert geológusa is megvizsgálta. A kutató elárulta, hogy ennél furcsább lelettel még nem volt dolga, pedig naponta vizsgál holdkőzeteket és meteoritokat. A röntgenvizsgálat ugyanis kimutatta, hogy a rögöt alkotó gyémántkristályok mindegyike szabályos oktaéder alakú, s méretük, alakjuk és egyéb jellemzőik is arra vallanak, hogy gyakorlatilag egyazon időben, sőt alighanem egyetlen pillanat alatt jöttek létre.

Mérföldkő a gyémántkutatásban

Geológiai tanulmányaink alapján mindannyian tudhatjuk, hogy a gyémántok átlag 150 kilométer mélyen, a földköpenyben, rendkívüli nyomás és hőhatás körülményei között jöttek létre. E különleges szénkristályok eredetének egyes momentumait azonban máig is homály fedi. Ennek a jakutföldi rögnek a napvilágra kerülése azonban mérföldkövet jelenthet a gyémántok kialakulásának részleteit firtató kutatások szempontjából.