Felpofozta vitapartnerét a Mikulás

Napjaink őszszakállas pirospozsgás Mikulásának képe az 1930-as évekre datálódik

December hatodika Szent Miklós mürai püspök emléknapja. A pirospozsgás, fehér szakállas és vörös köpenyes, jóságos Mikulás képe azonban nem az ókorból származik; Szent Miklós népszerű arcát az amerikai üdítőgyártó óriás, a Coca-Cola teremtette meg az 1930-as évek elején.  

Püspöksüveg és mediterrán temperamentum

Mürai Szent Miklós Kr. u. 270 március 15-én született a kisázsiai Patarában. Nagybátyja, az akkori mürai püspök, akit szintén Miklósnak hívtak, 19 éves korábban szentelte pappá ifjú unokaöccsét. A későbbi szent életéről a szájhagyományon kívül kevés írásos dokumentum maradt fenn. Ezek közül krétai András Kr. u. 700 körül keletkezett kéziratát tekinthetjük a legkorábbi összefoglalónak Szent Miklós életéről. Egy János nevű konstantinnápolyi szerzetes is megemlékezett a híres szentről, de ezen kívül nem nagyon maradtak fenn egyéb Miklós korához közeli források.

Patara romvárosa, Szent Miklós szülővárosa napjainkban Forrás: wikimedia.org

Nagybátyja nyomdokaiba lépve Miklós a kisázsiai Lycea provinciában fekvő Müra püspöke lett. (Az ókori Mürára épült mai Demre mintegy 100 kilométerre fekszik Antalyától, a népszerű török földközi-tengeri fürdővárostól.) Ebbéli minőségében ő is részt vett 325-ben az I. Konstantin császár által összehívott első niceai zsinaton. A keresztény egyház püspökei számára a niceai szinódus volt az első egyetemes tanácskozás, amely a későbbi zsinatok mintájául is szolgált.

A híres mürai püspök portréja egy 1294-ben festett novgorodi ikonon Forrás: wikimedia.org

A zsinat egy, a korabeli egyházon belül késhegyig menő vita végére kívánt pontot tenni. A bölcs egyházfiknak Jézusnak az Atyához való viszonya kérdésében kellett dűlőre jutniuk: azaz hogy vele egylényegű, avagy hozzá hasonló. Arius, az utóbbi álláspont képviselője kissebségben maradt, és a zsinat nagy többséggel az egylényegűség dogmája mellett foglalt állást. Persze itt sem szenvtelenül folyt le a disputa, mert a vita hevében Müra püspöke Miklós a tanácskozás komolyságához kevéssé illő elszabadult indulatok hevében felpofozta Ariust.

A kéménybe ejtett mikuláscsomag legendája

Miklós püspök messze földön híres volt jóságáról, és a szegények iránti empátiájáról. A legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, akinek három lánya eladósorba került. Nem lévén azonban a kiházasításukhoz hozomány, az a sors várt rájuk, hogy hajadonként prostitúcióra kényszerülnek. Amikor Miklós püspök mindezt meghallotta, három egymást követő nap éjszakáján a szegény ember házához lopózott, és az ablakba helyezett egy-egy aranypénzzel teli erszényt. A szegény ember szerette volna megtudni, hogy ki az az ismeretlen jótevő, aki megmentette lányait a szégyentől, és a rájuk váró sanyarú sorstól.

A három szűz megmentése. Fra Angelico festménye, a 15. század első feléből Forrás: wikimedia.org

Ezért elhatározta, hogy meglesi a nagylelkű ismeretlent. Miklós püspök, hogy elkerülje inkognitója felfedését, az utolsó alkalommal ezért a háztetőre felmászva, a kéményen keresztül dobta le az aranypénzekkel telt erszényt. A legkisebbik leány harisnyáját a kéménykürtőbe akasztotta száradni, így az értékes erszény a harisnyába csúszott. Amikor később kiderült, hogy a leányok megmentője Miklós püspök volt, a szegény ember felkereste, és térdre borulva hálálkodott neki. A püspök csak annyit válaszolt, egyedül Istennek mondjon köszönetet. Hogy így történt-e vagy sem a híres ajándékozás, nem tudhatjuk pontosan, de ezt a hagyományt követve kerülnek ki december 5. éjjelén az ablakokba a gyerekcipők.

A hóhért is leteperő rettenthetetlen szent

Szent Miklós életét az előzőeken kívül számos egyéb legenda övezi. Ezek közé tartozik a három halálraítélt megmentésének legendája is. A történet szerint a császár büntetőexpedíciót küldött a Római Birodalom keleti határvidékén kitört lázadás leverésére Ursus, Nepotianus, valamint Apilio vezetésével. A szeszélyes tenger azonban Müra kikötőjébe kényszerítette a legionáriusokat szállító flottát. Miklós meghívta házába a császár legátusait, elkerülendő a partra szállt katonák fosztogatását. Amíg a főtisztek a püspök rezidenciáján vendégeskedtek, a helytartót megvesztegetve, alaptalanul bevádoltak három legionáriust, ő rövid úton halálra is ítélte őket.

A halálraítéltek megmentése Ilja Repin 1889-ből származó olajfestményén Forrás:

Amikor Miklós fülébe jutott az igazságtalan ítélet, a római táborba sietett, ahol a hóhér már pallosát élesítve készült a három halálraítélt lefejezésére. A bátor és temperamentumos püspök nem sokat habozott, hanem rávetette magát a hóhérra, kicsavarta kezéből a pallost, és jó messzire elhajította, az ártatlanul elítélt katonákat pedig kiszabadította. A korrupt helytartó sem kerülte el a püspök haragját: ő végül bűnét bevallva, térden állva könyörgött a feloldozásért. Miklós pedig megbocsátott a bűnbánó helytartónak, és feloldozta.

Hogyan lett Szent Miklós a tengerészek védőszentje?

Szent Miklós nagy tiszteletnek örvend a pravoszláv egyházban, különösen Oroszországban, ahol a tengerészek védőszentjeként fohászkodnak hozzá a tengerre szálló hajósok. Mürai Szent Miklós nem véletlenül vált a bátor tengerészek védőszentjévé, hiszen ő maga is nagyon bátran viselkedett egy heves viharban, amikor életét kockáztatva kimentett két vízbe esett tengerészt a háborgó tengerből. Az ezzel kapcsolatos legenda szerint mindez Miklós püspök jeruzsálemi zarándokútján történt.

Napjaink ősz, szakállas, pirospozsgás Mikulásának képe az 1930-as évekre datálódik Forrás: wikimedia.org

A szent város felé hajózva feltámadt a szél a tengeren. A püspököt és kíséretét szállító hajó mellett bukdácsoló gályának kifordult az orrvitorlája. A tengerészek odarohantak, hogy lekössék az elszabadult vitorlát, de ketten a vízbe zuhantak a hánykolódó hajó fedélzetéről. Ezt észlelve Szent Miklós a vízbe vetette magát, és a tengerészek segítségére sietett, keserves erőfeszítések árán sikerült is kimentenie őket. Miklóst e tettéért mind a mai napig nagy becsben tartják a tengerészek, és legfőbb patrónusukként tekintenek rá.

Az általunk megszokott "modern" Mikulás Forrás: wikimedia.org

Azonban nemcsak a tengerészek, hanem más nemes hivatást űzők is magukénak tekintik Mürai Szent Miklóst, Magyarországon például a pálinkafőzők. Más országokban többek között a zálogház-tulajdonosok, vagy éppen a kereskedők fohászkodnak a szenthez akár a sikeres üzletmenet, vagy pedig a csőd és felszámolás elkerülése végett, hiszen ahány vállalkozás, annyi szokás.

Szent Miklós szobra a csontjait őrző San Nicola bazilikában, Bariban Forrás: wikimedia.org

Még hazai vizeken maradva: Kecskemét is igencsak kedveli a szentet, és nemcsak december 6-án, hanem januártól decemberig, mivel Mürai Szent Miklós a hírös város védőszentje.

Egy népszerű szent, akiért még a halálában is marakodnak

Miklós püspököt messze földön híres jótéteményeiért már életében szentként tisztelték hívei. Szent Miklós 73 éves korában, Kr. u. 343. december 6-án tért meg a teremtőjéhez. Püspöki székhelyén, a mürai bazilikában helyzeték örök nyugalomra. A halott szent porhüvelye azonban csak 1087 május 9-ig pihent békében. Ekkor olasz kereskedők megbízásából kalózok szálltak partra Mürában, és felfeszítve a bazilika főhajójában álló szarkofágot, Szent Miklós csontjait becses ereklyeként az Adria parti Bariba szállították.

A San Nicola bazilika Európa egyik legnépszerűbb búcsújáró helye Forrás: wikimedia.org

Szent Miklós földi maradványai mind a mai napig az olasz kikötővárosban pihennek. Az olasz és török kormány évtizedekig tartó heves vitát folytatott egymással, a törökök ugyanis maguknak követelték Szent Miklós ereklyéit. A vitának – legalább is egyelőre – a Vatikán vetett véget, kimondva, hogy a szent maradványainak Bari a végső nyughelye.

Szent Miklós sírja Bariban, a San Nicola bazilikában Forrás: wikimedia.org

Törökország természetesen kevéssé respektálja a vatikáni döntést, és nem mondott le arról, hogy Szent Miklós földi maradványai majd’ egy évezred múltán ismét visszakerüljenek a mürai bazilika szarkofágjába.