Miért veszélyes Magyarországon is a tigrisszúnyog?

A környező országokban megjelent ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) egyre nagyobb számban fog felbukkanni Magyarországon is a következő tíz-húsz évben. A probléma elsősorban a déli és nyugati országrészeket érintheti. Ez a faj napközben is támad, főleg emberek vérét szívja, és több veszélyes trópusi-szubtrópusi betegséget is terjeszt.

Gumiabroncsokkal együtt érkezett

Az ázsiai tigrisszúnyog a leginvazívabbnak tartott szúnyogfajok egyike. Eredetileg Délkelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi területein őshonos, de a legtöbb kontinensre, köztük Európába is eljutott. Az elterjedésben a használt gumiabroncsokat szállító hajóknak nagy szerepe volt, ugyanis a szúnyogok még Ázsiában petéket raktak a gumiabroncsok belsejében felgyülemlő esővízbe.A szerencsebambusz népszerűsége is segítette a vérszívó rovarok terjedését, mivel a növények iszapja kiváló fejlődési lehetőséget biztosított a petéknek. Inváziójukat nagyban segíti, hogy kiválóan képesek alkalmazkodni az élőhelyüktől eltérő éghajlati viszonyokhoz.

A tigrisszúnyog több betegséget is terjeszt, ezek közül a legismertebbek a chikungunya-láz, a dengue-láz és a sárgaláz. Nevét jellegzetes csíkjairól kapta.

Így néz ki az ázsiai tigrisszúnyog. A katasztrófavédelem is figyel erre a fajra a hétfőn kezdődő irtás alatt Forrás: Centers for Disease Control and Prevention

A tigrisszúnyog Európában legelőször Albániában bukkant fel 1979-ben.1990-ben Olaszországban is észlelték, azóta pedig húsz másik európai országból (különösen a mediterrán államokból) érkeztek jelentések a rovarok felbukkanásáról. Magyarország környékén Szlovákiában, Szerbiában és Romániában észlelték. Az első példányokat 2012 szeptemberében azonosították Bukarestben, majd 2013 júliusában és augusztusában tizennégy megfigyelőállomáson gyűjtöttek be kifejlett példányokat a román fővárosban és környékén, de azonosították a szúnyogot egy belvárosi kertben is – számolt be a román Cantacuzino Járványtani Intézet négy munkatársa egy tavalyi mikrobiológiai konferencián.

Több tanulmány is kimutatta az utóbbi években, hogy az éghajlatváltozás miatt a meleg, párás környezetet kedvelő tigrisszúnyogok egyre inkább elterjednek Európa-szerte. A legpesszimistább előrejelzések szerint 2030-2050 között a legtöbb európai államban alkalmasak lesznek az életkörülmények a veszélyes vérszívó számára:

A piros szín jelzi, hogy a 21. század első évtizedeiben hol válik egyre kedvezőbbé a klíma ahhoz, hogy a tigrisszúnyogok elterjedjenek Forrás: Dominik Fischer

Behurcolják a kórokozót

Magyarországon az ázsiai tigrisszúnyog jelenleg csak kis létszámban van jelen – mondta Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) főosztályvezetője az Origónak, ennek ellenére a populáció gyérítése napirenden van.

A főosztályvezető szerint helyi fertőzések eddig itthon nem fordultak elő, ugyanakkor ez nem egyenlő a teljes biztonsággal. Ugyanis ha valaki például egy délkelet-ázsiai országban tigrisszúnyogcsípés révén megfertőződik, és hazahozza a betegséget, akkor összetalálkozhat hazai tigrisszúnyogokkal, amelyek megcsíphetik. A csípéssel a vérszívó rovarok felvehetik a fertőzött vért és ezáltal a kórokozókat is. A vírust hordozó tigrisszúnyogok ezután olyanokat is megfertőzhetnek valamelyik trópusi-szubtrópusi betegséggel, akik nem utaztak sehová.

Emiatt több európai országban alakultak ki fertőzések a közelmúltban. 2007-ben Olaszországban a külföldről behurcolt chikungunya-vírust a Pó-völgyében megtelepedett tigrisszúnyogok terjesztették, kétszáz regisztrált megbetegedést okozva. Franciaországban 2010-ben chikungunya- és dengue-lázas eseteket egyaránt kimutattak a trópusi-szubtrópusi országokban nem járt lakosok között.

Ócsai Lajos hozzátette, hogy amíg a tigrisszúnyogok fenyegetése – elsősorban a vérszívók alacsony száma miatt – egyelőre nem drasztikusak, addig több más olyan szúnyogfaj előfordul Magyarországon, ami képes trópusi betegségeket hordozni. A malária terjesztésére alkalmas hazai fajok közül a foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis) a legismertebb.

Szintén őshonos szúnyogfajok felelősek a nyugat-nílusi láz itthoni terjesztéséért. A betegség forrásai a költöző madarak, az ő vérüket szívva viszik át csípőszúnyogok a vírust az emberre. 2013-ban harminchat ilyen esetet regisztráltak Magyarországon. A nyugat-nílusi láznál a fertőzés az esetek 80-85 százalékában tünetmentesen zajlik, 15-20 százalékban viszont enyhébb tünetek (hányinger, láz, fényérzékenység, izomfájdalom, arcpirulás, kötőhártya-gyulladás, bőrkiütések, nyirokcsomó-duzzanatok) jelentkeznek. Az esetek legfeljebb egy százalékánál a vírus megtámadja az idegrendszert is, és agyhártya-agyvelő gyulladás alakulhat ki.

Kevesebb hulladék, kevesebb tigrisszúnyog

A különböző szúnyogfajok elleni védekezés leghatékonyabb módja a szervezett szúnyogirtás, ezt 2013-tól az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) koordinálja. Ez kétféle módszerrel történhet: biológiai és kémiai úton. Az előbbinél egy baktériumfaj (Bacillus thuringiensis izraelensis) által termelt fehérjét használnak fel, ami célzottan a csípőszúnyog lárváját pusztítja el. Kémiai (vegyszeres) irtást a szúnyogok kikelését követően vetnek be.

Egyénileg védekezni leghatékonyabban a szúnyogirtó szerekkel vagy szúnyoghálóval lehet. A tigrisszúnyogokkal célzottan úgy lehetne felvenni a harcot, ha a természetes vizek partjain nem lenne szemét. Ez azért fontos, mert a faj európai populációira az jellemző, hogy az edényekben, konténerekben (gondoljunk az eldobott konzervdobozokra) meggyűlő esővízben tenyészik, élővizekben viszont sosem.

A tigrisszúnyogok által okozott betegségek leggyakoribb tünetei

A chikungunya-láz lázzal, izom- és ízületi fájdalommal, fejfájással, orr- és ínyvérzéssel jár. Elsősorban az ázsiai tigrisszúnyog csípésén keresztül fertőződhetünk meg a vírusával.

Dengue-lázat szintén elsősorban a tigrisszúnyog terjeszt. A fertőzés 8-10 nap lappangás után enyhe influenzaszerű tünetekkel jelentkezik. A vírusnak négy szerotípusa létezik, gond akkor van, ha valaki az egyikkel fertőződik, majd felülfertőződik egy másik szerotípussal is. Ilyenkor a betegség legsúlyosabb, extrém magas lázzal és letargiával, álmossággal járó formája alakulhat ki.

A sárgaláz is vírus okozta fertőzés, néhány napos lappangás után lázzal, izomfájdalommal, sárgasággal, veseelváltozással, esetleg vérzéses szövődményekkel járó betegség, amely körülbelül 10 százalékban halálos kimenetelű. Terjesztheti az ázsiai tigrisszúnyog is, de fontos vektor az angolban sárgaláz-terjesztő szúnyognak is nevezett Aedes aegypti faj is, amely szintén jelen van már Európában. Madeirán, Dél-Oroszországban, Ukrajna Fekete-tengeri partvidékén illetve Grúziában észlelték. A betegség védőoltással megelőzhető.