Egyszerű molekulaszerkezete ellenére a víznek sok különös tulajdonsága van. Szilárd alakja kevésbé sűrű, mint a folyékony halmazállapota, ezért úszik a jég a vízen. Nagy mennyiségű hőt képes elnyelni, amelyet messzire szállítanak az óceáni áramlatok, és így jelentős hatást gyakorol az éghajlatra. Különleges sűrűségi profilja pedig megakadályozza, hogy a tengerek és a tavak a fenekükig befagyjanak, ami lehetővé teszi, hogy a halak túléljék a telet.
Ezek a tulajdonságok még felerősödnek, amikor a tisztított vizet túlhűtik (ez az úgynevezett szuperhűtött víz). Amikor a víz rendkívül tiszta – nincs benne a jégkristály-képződést megindító mag – folyékony maradhat a normálisnál sokkal alacsonyabb hőmérsékleten. A víznek a körülbelül -41 Celsius-foktól a -113 Celsius-fokig terjedő hőmérsékleti tartományát senki földjének nevezik a szakemberek. A kutatók évtizedek óta keresik a lehetőséget, hogy jobban felderíthessék, mi történik a vízmolekulákkal -41 Celsius-fok alatti hőmérsékleten, de eddig jórészt csak elméletekre és modellekre támaszkodhattak.
Most az amerikai SLAC Nemzeti Gyorsító Laboratórium kutatóinak sikerült közelebb jutniuk a kérdés kísérleti megoldásához. A Linac Koherens Fényforrás (Linac Coherent Light Source, azaz LCLS) röntgenlézer kvadrilliomod (10-24) másodperces impulzusai lehetővé tették számukra, hogy pillanatfelvételeket készíthessenek a víz részletes molekulaszerkezetéről ebben a rejtélyes hőmérséklet-tartományban egy pillanattal az előtt, hogy a víz megfagyna.
A Nature-ben közzétett kutatás kimutatta, hogy a víz molekuláris szerkezete folyamatosan átalakul, amint ebbe a hőmérsékleti tartományba lép, és további hűtéssel a szerkezeti változások sokkal drámaibban gyorsulnak fel, mint azt az elméleti modellek jósolták.
A kísérletben a kutatók apró vízcseppekből álló egyenletes áramlást hoztak létre egy vákuumkamrában. Miközben a cseppecskék a lézersugár felé haladtak, folyadéktartalmuk egy része gyorsan elpárolgott, így szuperhűtötték a maradék folyadékot. (Hasonló folyamat hűt bennünket is, amikor izzadunk.) A vízcseppek által megtett út szabályozásával a kutatók képesek voltak finomhangolni a hőmérsékletüket, amit a röntgenlézersugárba belépéskor értek el.
A kutatást vezető Anders Nilsson és csoportja azt reméli, hogy sikerül még alacsonyabb hőmérséklet-tartományba is lehatolni, ahol a víz üveges – nem kristályos – szilárd halmazállapotba alakul. Azt is meg akarják határozni, vajon a szuperhűtött víz elér-e egy olyan kritikus pontot, ahol a szokatlan tulajdonságok csúcspontra érnek, és ha igen, mi ez a hőmérséklet.