Nem lehetett rasszista a Neander-völgyi ember

mire jók a neandervölgyi génjeink, neandervölgyi ember
Croatia, Hrvatsko Zagorje, Krapina Zagorje county, Krapina, muzej krapinskih neandertalaca (Neanderthal Museum), built on the site where the archaeologist and paleontologist Dragutin Gorjanovic Kramberger made his important discoveries during excavations from 1899 to 1905
Vágólapra másolva!
A Neander-völgyi ember genetikája unalmas volt a mai emberéhez képest. Bőrszínűk és a viselkedésük az idők folyamán csak minimális mértékben módosult.
Vágólapra másolva!

A modern ember (Homo sapiens) a Homo nemzetség egyetlen életben maradt képviselője, azonban nem is olyan régen, néhány tízezer éve még több emberfaj is élt a bolygón, köztük a Neander-völgyi ember.

A modern emberek ősei már 120 ezer évvel ezelőtt kirajzottak Afrikából a Közel-Keletre. Eurázsia hidegebb klímájú területeit ugyanakkor a jelek szerint jóval későbbig, úgy 40-45 ezer évvel ezelőttig kerülték. A Neander-völgyi ember viszont eleve valahol Európában vagy Ázsiában alakult ki egy olyan emberfajból, amely már korábban erre a területre vándorolt. A Neander-völgyiek innen jutottak el mind északra, mind a Közel-Keletre; mindkét területen ugyanazokat a barlangokat lakták, mint a modern ember, csak más időben. A két csoport élettere aztán átfedésbe került.

A modern ember és a Neander-völgyiek kereszteződtek egymással. A Neander-völgyi ember nemrég elkészült, eddigi legjobb minőségű genomszekvenciája lehetővé tette a korábbiaknál pontosabb összehasonlítást a modern emberével. Ebből kiderült, hogy az Afrikán kívüli emberek genetikai állománya néhány százalékban Neander-völgyi eredetű.

Összehasonlították egymással a vizsgált Neander-völgyi genomszekvenciát is. Svante Pääbo, a Max Planck Intézet evolúciógenetikusa munkatársaival három Neander-völgyi maradvány genetikai állományát vizsgálta. Az első egy 49 000 éves spanyolországi, a másik egy 44 000 éves horvát, a harmadik pedig egy 50 000 éves szibériai lelet volt.

Az eredmények szerint a Neander-völgyiek génjei sokkal kevésbé voltak változatosak, mint a ma élő emberé, ami a sok beltenyészettel is magyarázható.

A kutatók 17 367 gént vizsgáltak. A génekben található információk alapján épülnek fel a test fehérjéi. A géneket érintő mutációk vezetnek egy fehérje felépítésének vagy működésének a megváltozásához. Ezek a változások aztán járhatnak előnyökkel, vagy hátrányokkal. Utóbbiak esetében a káros mutációk egy idő után eltűnnek, mert a hátrányos tulajdonságokat hordozó egyed nem képes felvenni a versenyt a normális génváltozattal rendelkező társaival. Vannak azonban olyan kicsi és elszigetelt populációk, ahol ezek a mutációk megmaradhatnak. Ennek az lehet az oka, hogy ezekben a kis közösségekben a mutáns géneket hordozó egyedek száma annyira megnövekedhet, hogy a normális génekkel rendelkező egyedek nem képesek kiszorítani őket.

A mostani kutatás eredményei szerint Neander-völgyi rokonaink több ilyen mutáns gént hordoztak, mint a ma élő emberek. A szakemberek úgy vélik, ebből arra lehet következtetni, hogy a Neander-völgyi Eurázsia-szerte kisebb és elszigetelt csoportokban éltek.

Az is kiderült, hogy a Neander-völgyiek csontozatát – például a gerinc görbületét - meghatározó gének viszonylag sűrűn változotak az evolúció során. Ezzel ellentétben a bőrszínt és viselkedést meghatározó gének a faj fejlődése során kevésbé módosultak. Amennyire a génekből meg lehet állapítani, a Neander-völgyiek bőre viszonylag sötét volt, a Közel-Keleten élő mai népekéhez hasonló lehetett.