Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Atlanti-óceánban fekvő brit külbirtok, a Bermuda-szigetek legfurcsább húsvéti szokása a húsvéti sárkány eregetése. A különféle sárkányok fölbocsátása régi brit szokás, aranykorát a 20. század első évtizedeiben élte. A britek ekkor hozták el Bermudára, ahol a hadsereg is használta, főként meteorológiai célokra. A helyi történet szerint egy vasárnapi iskola tanárának problémái adódtak a mennybemenetel elmagyarázásával, ezért demonstrációs céllal készített egy sárkányt, amire Krisztus képmását helyezte el, s azt bocsátotta föl.
A taneszközből hagyomány lett: nagypénteken Bermuda szigetén különféle sárkányok népesítik be az eget, noha a mennybemenetel nem a nagypéntekhez kapcsolódik. A sárkányok jellemzően kereszt alakúak, nagyon élénk színűek, ráadásul olyan anyagból készülnek, ami a szél hatására erős hangot ad ki. A sárkányeregetés mellett a bermudaiak másik különleges szokása az, hogy tőkehalból készült süteményt esznek banánnal. Ez az étel eredetileg böjti étel volt, ma már azonban máskor is fogyasztják.
Európában a nyulat aranyos húsvéti állatként tartják számon (nyuszi!), így csokoládéból készült, festett, illetve élő változata egyaránt a húsvéti kedveskedés része. Ausztráliában és Új-Zélandon azonban igazi közellenség. A 19. században betelepített rágcsáló ugyanis természetes ellenség híján hamar elszaporodott, így óriási károkat okozott a farmereknek. Ausztráliában ezért másik állatot kerestek a gyűlölt tapsifüles helyett húsvétra. A bilby-re magyarul erszényesnyúlra esett a választás, amely hosszú fülei miatt kicsit hasonlít a nyúlhoz. Csokiból készült változata a csokikoala, a csokivombat és az édesség formájában is kiirthatatlan csokinyúl mellett kapható az ausztrál boltokban.
Az ausztráloknál már csak az új-zélandiak gyűlölik jobban a nyulakat. Új-Zéland Déli szigetén húsvétkor rendezik meg a Nagy Húsvéti Nyúlvadászatot (Great Easter Bunny Hunt). Az esemény neve pontosan kifejezi a lényegét: húsvét hétvégéjén vadászcsapatok indulnak nyúlvadászatra, hogy megtizedeljék a kártékony nyúlpopulációt. A cél egyszerű: 24 óra alatt minél több nyulat kiirtani. 2011-ben húszezer nyúllal végeztek, 2012 viszont kudarc volt: csak tízezres volt a zsákmány. Az állatvédők természetesen tiltakoznak, ám megszerettetni a nyulat ők sem tudják azon a vidéken. A kiterített nyulakról itt nézhetnek meg egy rövid videót.
A katalóniai Verges település Az ember tragédiájából is ismert haláltánc ősi középkori hagyományát őrzi. Nagycsütörtök estéjén Jézus életének és szenvedéseinek megjelenítése vezeti elő a haláltánc jelenetét. A passió főként Júdás árulására és Krisztus kínjaira fókuszál. Az igazi látványosság azonban éjfél körül kezdődik, amikor Jézus már a megfeszítésre készül. A kivilágítatlan, sötét városka középkori utcáin öt csontvázszerű alak csontvázzal dekorált fekete ruhába öltözött táncos vezeti a Golgota felé tartó menetet. Az öt csontváz a menet élén egyetlen dob ritmusára mutatja be sajátos koreográfiáját. Mindössze néhány fáklya szolgáltatja a fényt, így a ritmus és a villódzó tűz igencsak kísérteties. A középkorból fönnmaradt hagyomány célja annak bemutatása, hogy a halál előtt valamennyien egyenlőek vagyunk.
A Fehér Ház érdekes hagyománya a húsvéti tojásgurítás (Easter Egg Roll), amit minden évben húsvét hétfőn rendeznek meg az amerikai elnök lakhelyének kertjében. Az esemény középpontjában a gyerekek versenye áll: egy hosszú nyelű, kanálhoz hasonló eszköz segítségével kell egy festett főtt tojást átgördíteni a gyepen kialakított pályán. A verseny az Egyesült Államok elnökének sípjelére indul, s az a gyerek győz, aki a leghamarabb átgördíti a tojást a pályán. A tojáshajtást egyéb események egészítik ki: híres személyiségek aláírásával díszített fatojásokat rejtenek el a gyerekeknek a kertben, húsvéti nyuszinak öltözött színészek jelennek meg, az amerikai kormány tagjai mesét olvasnak a gyerekeknek, illetve zenekarok szórakoztatják a családokat.
A hagyomány még a 19. század elejére nyúlik vissza: először a Kongresszus épületének gyepén rendeztek hasonló tojáskergetést, ám 1877-ben új füvet ültettek a Kongresszus kertjébe, és az amerikai törvényhozás megtiltotta, hogy a területet játszótérként használják. Rutherford elnök ekkor fölajánlotta a Fehér Ház kertjét erre a célra, s azóta is némi megszakítással ott rendezik meg a nagy húsvéti tojásgurítást.
Csehországban és Szlovákiában hozzánk hasonló módon - a férfiak húsvét hétfőjén fölkeresik hölgyismerőseiket. A fő cél azonban nem a locsolkodás, hanem az, hogy egy külön erre a készült korbács, a pomlázka segítségével szolidan megkorbácsolják őket. A pomlázka hagyományosan fűzfából készül, mivel ez az első fa, amely a tél után kihajt. A hagyomány azt tartja, hogy a korbácsolással a fűzfa természetes, friss ereje adható át a nőknek, akik így egész évben fiatalok és egészségesek lesznek.
Az esemény koreográfiája hasonló a magyar locsolkodáshoz. A korbácsolásért cserébe egyébként a gyerekek csokitojást vagy pénzt kapnak. Szlovákia bizonyos vidékein a korbácsoláshoz a magyarhoz hasonló locsolkodás társul. Más vidékeken viszont az a szokás, hogy kedden a hölgyek kezébe kerül a korbács, s bosszút állnak a férfiakon, olykor egy vödör víz segítségével.
A Görögországhoz tartozó Korfu szigetén nagypénteken az a szokás, hogy az ablakon kidobálják az összes régi agyagedényt. Nehéz pontosan megmondani, mi az eredete ennek: a hagyomány szerint Júdás esetleges megkövezésére, egyfajta elképzelt bosszúra utalhat a sok földre dobott agyagedény. Más magyarázat szerint egyszerűen csak az új kezdetet jelképezi a régi edények kidobása az ablakon, ami talán velencei eredetű szokás volt (Nápolyban szilveszterkor a mai napig kihajigálnak sok régi kacatot a házak ablakán). Ma már gyakran külön erre a célra készített, különlegesen dekorált edényeket dobálnak le, szándékosan jó magasról, hogy minél jobban összetörjön.
A dél-franciaországi Bessieres település büszkélkedhet azzal, hogy itt készítik minden évben húsvét hétfőn a világ legnagyobb omlettjét. A legenda úgy szól, hogy amikor Napóleon hadseregével a település mellett haladt el, este egy közeli fogadóban omlettet vacsorázott. Annyira ízlett a császárnak a vacsora, hogy megparancsolta a városka lakóinak, hogy másnap a közösség minden tojását összeadva készítsenek hadseregének hasonlóan finom omlettet. A hagyományt aztán az 1970-es években elevenítették föl a városka lakói: az utóbbi években minden évben 10 ezer tojást használnak föl az omletthez.
Mindezeken kívül természetesen sok-sok más húsvéti hagyomány is van a világban: a skandináv országokban a gyerekek boszorkánynak öltözve járják a városokat némi jutalom reményében, Spanyolországban rémisztő csuklyás ruhákba öltözött emberek rendeznek fölvonulást, Lengyelországban vajból készítenek bárányt, a Fülöp-szigeteken önmagukat feszítik keresztre és korbácsolják meg, Görögországban Krisztus kiontott vérére emlékezve kizárólag vörösre festik a tojásokat, Norvégiában pedig külön krimiket adnak ki húsvét alkalmából.
