Egyedi néven hívják egymást a papagájok

Először sikerült kísérlettel bizonyítani, hogy papagájok neveket adnak fiókáik számára. Az egyedülálló hangjelzéseket az utódok életük végéig megjegyzik.

Karl Berg, a Cornell Egyetem kutatója venezuleai zöldszárnyú verébpapagájok (Forpus passerinus) tanulmányozásával jutott erre az eredményre. A kísérlet során a kutató tizenhét mesterségesen létrehozott fészekben helyezett el kamerát. Ezek segítségével elemezte az állatok viselkedését. Berg észrevette, hogy a fiókák kikelését követő hetekben a madarak nagyon jellegzetes csipogást kezdtek hallatni. Kiderült, hogy a speciális hangjelzéseket egymás megkülönböztetésére használták. Ami még érdekesebb, hogy a nevek nem csak a hívás célját szolgálták, de a madarak egymás közötti kommunikációjában is megjelentek.

Korábbi tanulmányokban már volt szó arról, hogy a vadon élő papagájok olyan hangjelzéseket használnak, amik az egyedek azonosításon kívül jelzik az állat nemét, valamint azt, hogy az adott egyed kinek a párja és melyik papagájcsoportba tartozik. Idáig azonban nem volt egyértelmű, hogy genetikailag meghatározott adottságról vagy tanult képességről van szó.

Ennek eldöntésére a kutatók kilenc fészek között kicserélték a tojásokat. A cél az volt, hogy a nevelőszülők olyan fiókákat neveljenek, akik genetikailag nem tartoznak hozzájuk. Miután a kutatók megvizsgálták a felvételek közötti hasonlóságokat és különbségeket, arra jutottak, hogy a jelzőhívásokat a madarak szociálisan sajátították el. A szülők egyedi hanghívást alkalmaztak, amire a fiókák visszajeleztek. Az utódok viselkedése között nem volt különbség abban a tekintetben, hogy biológiai vagy mostohaszülők nevelték fel őket. A kísérlet eredményeit a Proceedings of the Royal Society B. című folyóiratban közölték, ez a brit Királyi Természettudományos Társaság biológiai szaklapja.