Először értették meg, mit mond egy delfin

Delfinekkel folytatott kommunikációs kísérletek, illusztráció
Femke a dolphin is reunited with other members of her species in the Hardewijk Dolfinarium, the Netherlands, 29 August 2006. The dolphin spent the last two months recovering from a pancreas infecton in the medpool and is now strong enough to retun to the winterbay for the final part of the recovery. Femke is the only known dolphin to have recovered from a pancreas infection. AFP PHOTO / ANP / KOEN SUYK ** NETHERLANDS OUT **
Vágólapra másolva!
A delfinek szociálisan fejlett lények, érzéseiket hanggal és mozgással is képesek kifejezni. A kutatók évtizedek óta próbálják megfejteni, hogy a kommunikációjuk mennyiben hasonlít az emberéhez, és rendelkeznek-e saját nyelvrendszerrel. Egy delfinkutató azt állítja, hogy először sikerült lefordítania delfinhangot emberi nyelvre, egy külön erre a célra fejlesztett speciális fordítóeszköz segítségével. Egy ilyen tolmácsgép nagy segítséget jelentene a delfinek kommunikációjának tanulmányozásában.
Vágólapra másolva!

A delfin és az ember közötti kapcsolatfelvételt már az 1960-as évektől próbálják elérni képek és hangok segítségével. Denise Herzing, a Vad Delfin Projekt igazgatója 1985 óta tanulmányozza egy floridai delfincsapat hangjelzéseit, kapcsolatrendszerét és szokásait. Kutatásának legújabb célja az, hogy az állatok saját hangjelzéseit felhasználva kapcsolatot teremtsen a delfinekkel: jellemző angol szavakat próbál megtanítani nekik a delfinkommunikációra jellemző, mesterségesen kitalált füttyökkel és csettegésekkel.

Herzing még egy korábbi kísérlet során egy általa kitalált delfinfüttyre "fordította" az angol "sargassum" szót. Ez egy olyan hínárfaj, amit játékszerként szoktak odaadni a búvárok a delfineknek. A jelzést gyakran elismételte az állatoknak.

Az ember és delfin közötti kapcsolatfelvételt már évtizedek óta próbálják elérni Forrás: AFP/Koen Suyk

2013 augusztusában, az általa fejlesztett, delfinjelzéseket fordító gép tesztelése közben a tanulmányozott delfincsapat éppen Herzing csónakja körül játszott. Az egyik delfinfüttyre a kutatóra szerelt készülék reagálni kezdett. A jelzést a szerkezet angol nyelven "sargassum"-nak fordította. Herzing is azonnal ráismert a szóra, amelyet korábban ő tanított az állatoknak.

Kísérletek a kapcsolatteremtésre

Nem ez volt az első eset, hogy kommunikálni próbáltak ezekkel a vízi emlősállatokkal. 1990-ben például a Honoluluban található Kewalo Basin Tengeri Emlős Laboratórium kutatója, Louis Herman próbálkozott kapcsolatba lépni a delfinekkel. A kísérlet során a fogságban tartott állatoknak olyan mesterséges nyelvrendszer használatát tanította, amelynek segítségével képesek voltak megérteni különböző szimbólumokat. A szavakat és utasításokat kézjelekkel kommunikálták a kutatók. Legnagyobb megdöbbenésükre a delfinekkel kapcsolatos eredmények hasonlóak voltak a főemlősöknél (gorillák, csimpánzok, bonobók) tapasztaltakhoz, a delfinek képesek voltak több mint száz különféle szót is fejben tartani. Az is meglepetést okozott, hogy ugyanazokat a szavakat használva a delfineknek különböző parancsokat lehetett adni, amelyeket az állatok hibátlanul teljesítettek. Ez a kommunikáció azonban egyirányú volt, a delfinek nem tudtak információt közvetíteni az emberhez.

Az első kísérletek során kézjelekkel próbáltak utasításokat adni a delfineknek. Az utasításokat az állatok hibátlanul végre is hajtották Forrás: AFP/Mark Ralston

Kétirányú kommunikációra irányuló kísérleteket Herzing és munkatársai már 1998 óta végeznek. Az első ilyen próbálkozás egyszerű szimbólumpárosításon alapult: a kutatók mesterséges hangokat hoztak létre, majd hagyták, hogy a létrehozott hangokat a delfinek négy nagy képpel párosítsák össze. A rendszer sikeres volt, mert általa az állatok meg tudtak fogalmazni az emberek felé bizonyos kéréseket – például hínárt kérhettek játékhoz. A módszer működőképességének ellenére a kutatók szerettek volna olyan kommunikációs eszközt létrehozni, amellyel sokkal természetesebb módon "beszélgethetnek" az állatokkal.

Tolmácsgép delfinekhez

Ez a szándék vezetett a CHAT (Cetacean Hearing and Telemetry) 2011-es kifejlesztéséhez, amelyet a már korábban említett 2013-as esetnél teszteltek. A készülék fejlesztésében részt vett Thad Starner mesterségesintelligencia-fejlesztő is, aki egyúttal a Google Glass szemüveg tervezésének egyik vezető szakembere. Amikor a kutatók a delfinekkel információkat szeretnének közölni, a mellkason hordozható berendezés különböző sípoló hangokat ad ki az állatok felé. Ezeket a hangokat a kutatók mesterségesen fejlesztették ki, a delfinhangok mintájára. A rendszer által kiadott hangjelzéseket társítják azokkal a kellékekkel (kötél, hínár), amelyeket a kutatók használnak a delfinekkel folytatott játék közben.

Tréner munka közben Forrás: AFP/Olga Maltseva

Miután az állat válaszolt, a készülék rögzíti a delfin által kibocsátott hangokat. A találmány szoftvere képes arra, hogy bonyolult algoritmusok használatával kiszűrje a háttérzajokat, valamint meghatározza a delfin által kibocsátott hang keletkezésének irányát és szögét. A CHAT nagyjából 30 méteres körzetben képes érzékelni a delfinhangokat, amelyeket a remények szerint azonnal le is fordít majd angol nyelvre. Ennek első sikeres lépése volt a kutatók szerint a fent említett "hínáros" eset.

Nem kizárólag a delfinek kutatásában használnak ilyen módszereket. Michael Coen, a Wisconsin-Madison egyetem biostatisztikusa például fehérarcú gibbonok (Hoolock leuconedys) kommunikációjának elemzésekor 27 különböző gibbonhívást tudott megkülönböztetni egy CHAT-hez hasonló technikával.

Kételyek

Bár Herzing nagy reményeket fűz a CHAT-hez, vannak, akik kételkednek a kísérletsorozat sikerességében. A 2013-as eredményt az elmúlt egy évben nem sikerült megismételni.

Justin Gregg, a Delfin Kommunikációs Projekt egyik kutatója úgy véli, nincs elegendő bizonyíték a delfinek kommunikációjának fejlettségére, és valószínűleg csak tárgyak jelölésére vagy lelkiállapotuk kifejezésére használják hangjukat. Szerinte a delfinek magas intelligenciája csak legenda, ami egy sokat kritizált neurológushoz, John Lillyhez köthető. Lilly több vitatott kísérletet is folytatott, többek között LSD-t adott a delfineknek, hogy kommunikációjukat "hatékonnyá" tegye.

Egyes kutatók vitatják a delfinek intelligenciáját Forrás: AFP/Valery Hache

Herzing szerint azonban inkább technológiai problémák hátráltatják a delfinek kommunikációjának mélyebb megismerését, és kollégáival jelenleg azon dolgozik, hogy a CHAT magasabb frekvenciájú hangokat is érzékelni tudjon. Ez utóbbi azért is fontos, mert a delfinek akár 200 kilohertzes hang kiadására is képesek (összehasonlításképp: az ember hallásának felső határa 20 kilohertz). A kutatók első eredményeiket májusban fogják ismertetni Firenzében, a 39. International Conference on Acoustics, Speech, and Signal Processing nevű szakmai konferencián.

Delfinek

A delfinek a fogascetek közé tartozó vízi emlősállatok. Ötven fajukat ismerjük, amelyek hét családba sorolhatók. Csoportokban élnek, amelyek 40 egyedet foglalnak magukba. Szociálisan fejlettek, közösen, precízen összehangolva vadásznak a zsákmányukat jelentő halakra. A nőstény évente egyszer szül, borját 10-12 hónapos vemhesség után hozza a világra. Visszhang alapján tájékozódnak, a hangot a fejük elülső részén található képződmény segítségével bocsátják ki. A legismertebb delfinfaj a palackorrú delfin (Tursiops truncatus) esetében megállapították, hogy egyedi füttyjelek sorozatát használják egymás azonosítására és az egymás közötti kommunikációra.