Akasztott nyúl helyett emberre vágyott a szökött farkas

Elég peches időszakon van túl Rege, a veresegyházi állatotthon szürke farkasa, amelyik pénteken megszökött. Eleve azért költözött ide, mert szegedi társai nem fogadták be. Aztán úgy mászta meg a villanypásztort, hogy a farkasok ebben nem is igazán jók. Nyúlhússal hiába csalogatták, a nyakörv nem kellett neki. Látták olyan helyen is felbukkanni, ahol valószínűleg nem járt. Most pedig nyolc nem túl barátságos társával kellene jól kijönnie.

Fákra felakasztott nyulakkal próbálták hazacsalogatni azt a nőstény farkast, amelyik péntek délután szökött meg a Veresegyházi Farkas- és Medveotthonból. A szegedi vadasparkból érkezett állatot viszont nem a takarmány érdekelte, hanem az emberi társaság. „Nem a vadonba vágyott, hanem stresszes volt a szállítás miatt. Egy nappal korábban, egy sötét ládában érkezett Szegedről, és nálunk nyolc másik farkas várta, nem túl barátságosan” – mesélte Kuli Bálint, az otthon vezetője.

Rege, a négyéves nőstény farkas a villanypásztoron átmászva szökött meg, ami azért érdekes, mert a farkasok nem másznak valami jól. „Úgy látszik, erősebb volt a menekülési ösztöne, mint a villanypásztor okozta fájdalom” – magyarázta Kuli, pedig túlbiztosították a védelmi berendezést. A medveotthon munkatársai egy körülbelül húsz négyzetkilométeres kört jelöltek ki, arra számítva, hogy ennél távolabb nem megy el Rege. A vadon élő farkasok párzási időszakban vagy élelemért járva nyolcvan kilométert is megtehetnek egy nap.

Regét végül szombat este fogták be Mogyoródon Forrás: Fehérkereszt Állatvédő Liga/Szilágyi István

Kuli Bálinték szombaton reggel posztolták a Facebook-oldalukon, hogy Rege eltűnt. Az MTI ebből írt egy hírt, amely végigfutott az egész magyar médián. A medveotthonhoz érkezni kezdtek a bejelentések. Regét ezek szerint Dabason, Fóton és Veresegyházán is látták. Végül még aznap, 21 órakor telefonáltak a Mogyoródi Polgárőr Szövetség járőrei, hogy a Bocskai utcában látták az állatot. Rege nagyon riadt volt, a szakemberek telefonon adtak tanácsokat a polgárőröknek, hogyan őrizzék.

Nem tetszett neki a póráz

A medveotthon vezetője Varga Katával, a szegedi vadaspark munkatársával és Szilágyi Istvánnal, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kuratóriumi elnökével érkezett a Bocskai utcába. Rege megismerte szegedi gondozóját, aki pórázt tett a nyakába. A veresegyházi otthon farkasait rendszeresen sétáltatják pórázon, de a nyakörvet Rege rosszul tűrte, mert először történt vele ilyen az életében, ezért el kellett altatni. Regét visszaszállították az otthonba, és bezárták, és úgy tűnt, hogy az ijedségen kívül semmi baja sem lett. Vasárnap reggel tüzetesen megvizsgálták, és valóban sérülés nélkül úszta meg a kalandot.

Az elkábított szökött farkas Forrás: Fehérkereszt Állatvédő Liga/Szilágyi István

Az állatotthon telepe és a mogyoródi Bocskai út között légvonalban 6,5 kilométer a távolság, tehát bőven benne van az eredetileg megjelölt húsz kilométeres körzetben. Ha Rege Fóton is járt, akkor legalább 14 kilométert tett meg, ha viszont valóban Dabas fele is került, akkor legalább száztízet.

Az otthon a gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködve dolgozik a farkasmentő programon, Rege szökése pedig jó alkalom egy kis további kutatásra. A bejelentők említette helyszínekre kiszállnak az egyetem diákjai, és kérdőívekkel, módszeresen faggatják ki azokat, akik azt mondják, látták az állatot. Így derül majd ki, hogy valóban a farkast pillantották-e meg. Ez a laikusok számára egyáltalán nem könnyű, mert a rozsdaszínű állat a megszólalásig hasonlít a csehszlovák farkaskutyára. A szakemberek a fejformájáról, a lába méretéről és a faroktartásáról ismerik meg, melyik másik. „Az egyedül menekülő farkas biztosan nem emeli fel a farkát” – magyarázta Kuli, ilyenkor a görnyedt tartás és a vicsorgás is a megadás jele.

De miért kellett egyáltalán elhozni Szegedről, és kell-e valamit változtatni a veresegyházi otthon védelmi rendszerén? A vadasparkban két másik fajtársa nem fogadta be, van ilyen a farkasoknál – mondta Kuli Bálint. A kerítésen pedig nem érdemes erősíteni, mert az otthonban 2000 óta élnek farkasok, és ez volt az első szökés; a szakember hasonlata szerint „egy földrengés után is ugyanúgy betonból és téglából építjük a házat”.

Mit tegyen, ha farkassal találkozik az erdőben?

A vadon élő farkas nagyon óvatos állat, és kerüli az embert, emiatt aztán kicsi a valószínűsége, hogy a turistautakon járva találkozunk egy példánnyal. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor nem kell félni tőle, hogy megtámadja az embert. „Ha észrevette, hogy az ember meglátta, akkor rögtön el fog tűnni” – mondja korábbi cikkünkben Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park nagyragadozókkal foglalkozó munkatársa, aki rendszeresen látja az állatokat a park területén.  A farkas ugyan nem tekinti zsákmánynak az embert, de a szakember óva inti azokat, akik erre gondolva megpróbálnának a közelébe kerülni. Rendkívül intelligens, nagy testű ragadozó, testsúlya elérheti a 70 kilogrammot, testhossza pedig a 180 centimétert, és 4,5 centis szemfogai sem lebecsülendők. Elvileg jóval több farkas élhetne a Kárpát-medencében és Magyarországon is, de a mezőgazdaság miatt feldarabolódtak az élőhelyek, és megszakadtak az összekötő átjárók (ökológiai folyosók), így aztán a Kárpátok nyúlványain vagy a Délvidéken élő állatok nem tudnak átjönni Magyarországra.