Bonyolultabbak a herék az agynál

A here az emberi test legváltozatosabb fehérjekészlettel rendelkező szerve – állítják svéd kutatók. 

A fehérjék fontos biológiai funkciót látnak el szervezetünkben, gyakorlatilag minden sejtben lejátszódó folyamatban részt vesznek. Többek között egyes biokémiai folyamatok katalizátoraként segítik elő a sejt életben maradását, részt vesznek a sejt alakjának kialakításában, a sejten belüli transzportfolyamatok lebonyolításában, mozgató funkciót látnak el, lehetővé teszik, hogy a sejt érzékelni tudja a külvilág ingereit és reagálni tudjon rá. Agyunk kifinomult felépítése miatt azt hihetnénk, hogy központi szervünk termeli a legváltozatosabb fehérjéket, azonban ez koránt sincs így: amíg agyunk 318 egyedi fehérje otthona, addig a herékben 999 különféle protein van jelen.

Ez az egyik érdekes megállapítása az Emberi Fehérjetérkép (Human Protein Atlas, HPA) nevű projektnek, amely az emberi szervezetben előforduló összes fehérjét (proteomot) vizsgálja. A programot 2005-ben indították és összesen 360 egészséges önkéntes különböző szerveiből származó szövetmintát tanulmányoztak.

spermiumok Forrás: AFP

A kutatók szerint a 999 egyedi fehérje többsége a hímivarsejteket létrehozó számfelező sejtosztódásért (meiózisért) felel. Mathias Uhlen mikrobiológus, a svéd Royal Institute of Technology munkatársa úgy véli, a herékben található fehérjék nagy száma a hímivarsejtek termelésének nehézségére vezethető vissza: a heréknek hatalmas mennyiségű spermiumot kell termelnie (egy milliliter ondóban 20-60 millió hímivarsejt van), ráadásul az ivarsejtek genetikai kódjának is hibátlannak kell lennie.

Rosszul működő fehérjék

Ha tudjuk, hogy egészséges embereknél mely fehérjék mely szervekben termelődnek, akkor az megkönnyítené a rosszul működő, és ezáltal betegséget okozó proteinek kiszűrését. Ez hatékonyabb gyógyszerek és terápiák kidolgozásához vezetne.

A Humán Genom Projekt (HGP) tíz évvel ezelőtti eredménye szerint húszezer génünk kódol valamilyen fehérjét. A fehérjetérkép első alkalommal mutatja be, hogy ezeknek a fehérjéknek a többsége hol helyezkedik el, és mit csinál a testben.

A herékben termelődő nagyszámú fehérjén túl más érdekességeket is tartogatnak a kutatás eredményei. Például génjeink majdnem fele – összesen 8847 – bekapcsolt állapotban van jelen a sejtekben és alapvető fontosságú biokémiai feladatokat lát el: többek között energiát termelnek, leolvassák a DNS-t majd az információkat fehérjévé fordíttatják. Ezzel párhuzamosan 2355 fehérje specifikusan egy adott szervben termelődik és nagy valószínűséggel szövetspecifikus feladatokat lát el.