Nyílt nap az ég és a föld titkairól

Az ég és a föld titkairól esik szó a magyar tudomány ünnepe alkalmából az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban csütörtökön megrendezett nyílt napon, amelynek keretében az érdeklődők egyebek mellett megismerkedhetnek a változócsillagok sajátosságaival, a múltbéli éghajlatváltozások nyomába eredhetnek, és sok mindent megtudhatnak a műkincsek rejtett titkairól.

Tizenkét előadás

"Az akadémiai kutatóhálózat megújításának keretében 2012. január 1-jén megalakult MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont négy intézete szeretné megjeleníteni eredményeit a társadalom felé. Az elmúlt időszakot igen komoly infrastrukturális fejlesztés jellemezte, s nagyon sok közös projekt indult csillagászok és földtudományi szakemberek részvételével. Másrészt a pályaválasztás előtt álló tehetséges fiatalok érdeklődését szeretnénk felkelteni, akiknek lehetőségük lesz ellátogatni a laboratóriumainkba és találkozni a kutatókkal. A tizenkét ismeretterjesztő előadás pedig a csillagászat, a földrajz, geodézia, geofizika, geokémia és geológia témakörében kínál érdekességeket" - mondta el Demény Attila akadémikus, a Földtani és Geokémiai Intézet igazgatója az MTI-nek.

Változócsillagok a legfiatalabb akadémikustól

Kiss László, az MTA legfiatalabb tagja, aki 2009-ben az elsők között nyert a Magyar Tudományos Akadémia Lendület kiválósági pályázatán, a változócsillagokról beszél. Élete során minden csillag változtatja fényét, ám ez a változás évmilliárdok alatt zajlik le. Akadnak azonban olyan csillagok is, amelyek igen rövid idő alatt produkálnak valamilyen változást - ezek tanulmányozása elősegíti távoli napok belső szerkezetének, működésének megértését.

A Neptunuszon túl

Kiss Csaba a Neptunuszon túl, a Naprendszer peremén lévő apró égitestekről beszél, amelyeknek a felületén képződő szerves anyagok jellemzőit vizsgálják színképelemzési módszerekkel.

Üstökösök, a korai Naprendszer hírnökei

Sárneczky Krisztián a Naprendszer keletkezésének korai időszakából származó maradványoknak, az üstökösöknek szenteli előadását. "Az üstökösök egyrészt abból a szempontból érdekesek, mert általuk a Naprendszer keletkezésének korai időszakáról lehet információt kapni, másrészt gyakran ellátogatnak a Föld közelébe és a múltban ezek a találkozások nem mindig voltak konfliktusmentesek. Egy-egy becsapódás jelentős mértékben befolyásolta bolygónk klímáját és élővilágát" - mondta Demény Attila.

Ezerarcú geokémia

Sípos Péter az ezerarcú geokémiáról beszél, arról a szerteágazó tudományágról, amely a Föld anyagainak kémiai összetételével foglalkozik, Czuppon György előadásában pedig azt mutatja be, hogy cseppkövek, tavi üledék nyomelem- és stabilizotóp-összetétele alapján miként lehet következtetni a múltbéli éghajlatváltozásokra.

Archeometria

Fórizs István az archeometriának szenteli előadását, amelynek segítségével régészeti leletek származási helyét, lehetséges nyersanyagforrásait és készítési technológiáját lehet megismerni. Mint Demény Attila megjegyezte, különösen aktuális az archeometriáról beszélni annak fényében, hogy jelenleg folyik a közelmúltban hazahozott Seuso-kincs vizsgálata. Azt kutatják, hogy honnan származnak a műtárgyak, milyen kapcsolatban lehetnek a feltételezett lelőhellyel.

A bulinegyed urbanisztikájától a terméketlen vidékekig

Urbanisztikával foglalkozó földrajztudósok - Egedy Tamás és Erőss Ágnes - a geográfus szemével vizsgálják, hogy átok-e, vagy áldás a budapesti bulinegyed. Michalkó Gábor Turizmus gyermekszemmel: a családi utazások főszereplői a földrajzi kutatások fókuszában címmel tart előadást, Szalai Zoltán talajkutató az eltűnő feketefölddel foglalkozik. "A klímaváltozás befolyásolja, felerősítheti a talajeróziót" - emelte ki az akadémikus. Ennek nyomán alakulnak ki a terméketlen vidékek, a badlandek. Európában kiterjedt területeik Spanyolország és Olaszország déli vidékein találhatók.

Részecskezápor és földköpeny

Varga György a porrá lett jégkorszakokról, Klébesz Rita pedig a földköpeny-kutatásokról beszél: a legkorszerűbb geofizikai módszerekkel több száz kilométer mélységben vizsgálható a Föld belső szerkezete. Az űridőjárás és a modern civilizáció kapcsolatát taglalja előadásában Kis Árpád, aki azt elemzi, hogy a Napból érkező részecskezápor miként befolyásolja például a távközlési és a GPS-műholdak tevékenységét.

A rendezvények november 6-án, csütörtökön délelőtt 10-től kezdődnek az MTA Kutatóházában, a XI. kerület Budaörsi út 45. szám alatt. A részletes program és a regisztrációs lehetőségek itt érhetők el.