Szex nélkül születtek utódai a világ leghosszabb kígyójának

kockás piton, Python reticulatus
A legnagyobb, valóban lemért kockás piton 6,95 méter hosszú volt. Eddig még nem volt példa rá, hogy nősténye hím egyed nélkül szaporodjon
Vágólapra másolva!
Hím egyed nélkül szaporodott egy kockás piton a Louisville-i állatkertben. A tizenhat tojásból hat egészséges utód bújt ki, amelyek gyakorlatilag az anya klónjai.
Vágólapra másolva!

A tankönyvek szerint a kockás piton tojásrakó hüllő, és a szaporodáshoz szükség van hím egyedre is. A Louisville-i állatkert (Kentucky állam, USA) egyik hat méteres, több mint kilencven kilogrammos nőstény pitonja azonban rácáfolt erre a megállapításra.

A nőstény 2012 nyarán hatvanegy tojást rakott. Az állatkert munkatársai két hét után néhány tojást eltávolítottak és mesterséges körülmények között kikeltettek, hogy megbizonyosodjanak róla, nem terméketlenek-e. Végül hat egészséges utód született belőlük. Az eset azért meglepő, mert a piton terráriumában legalább négy éve nem helyeztek el hím példányt. A kérdés az volt, hogy a nőstény elraktározta a spermiumokat, vagy a szűznemzés újabb esetéről van-e szó.

A legnagyobb, valóban lemért kockás piton 6,95 méter hosszú volt. Eddig még nem volt példa rá, hogy nősténye hím egyed nélkül szaporodjon Forrás: Wikimedia Commons

Alapos elemzés

Az anya és a hat utód sejtmintáit a Tulsai Egyetem biológiai tanszékén vizsgálták meg. A több hónapon át tartó DNS-elemzésből kiderült, hogy az utódok génjei teljes egészében az anyától származnak, vagyis valóban szűznemzésről van szó – írja az io9 hírblog. Az ivaros szaporodás során az utódba egy-egy kromoszómakészlet kerül mindkét szülőből, amelyek génállománya nem teljesen azonos, az egyes gének változatai, az allélok eltérőek lehetnek. Az ivartalan szaporodáskor, szűznemzéskor viszont mindkét kromoszómakészlet ugyanattól a szülőtől származik.

Először történt ilyen

Az eset azért számít különlegesnek, mert először figyelték meg kockás pitonoknál (a vizsgálatról szóló szakcikket a The Linnean Society folyóirat elfogadta közlésre 2014 nyarán). Az is tény, hogy nem minden állatfajnak van szüksége mindig a hím egyedekre a szaporodáshoz. 2001-ben egy kerekfejű pörölycápánál dokumentáltak szűznemzést, komodói varánuszoknál 2007-ben, majd egy leopárdcápánál is.

A kék foltos szalamandra kizárólag szűznemzéssel szaporodik, nincsenek hím egyedei, a nőstények más fajok hímjeivel párosodnak. Néhány gekkó- és tejufajnál is megfigyelték a jelenséget. A szűznemzés előnye, hogy nem kell felkutatni a hímeket, és nincsenek nemi úton terjedő betegségek. Az úgynevezett parthenogenesis továbbá biztosíthatja a túlélést akkor is, amikor nagyon lecsökken a hím egyedek száma a populáción belül.

Nem tudnak mit csinálni a kis pitonokkal

A Délkelet-Ázsiában honos kockás piton (Python reticulatus) bonyolult színmintázatáról kapta a nevét, éppen ezért kedvelt egyed az állatkertekben. A világ leghosszabb kígyója, megnőhet 8-9 méteresre, de átlagosan inkább 3-6 méter a hossza. A Louisville-i nőstény is megtekinthető az állatkert terráriumában egy másik nősténnyel együtt, az utódokat viszont valószínűleg más kerteknek ajánlják fel, mert nem tudnak kellő méretű és színvonalú élőhelyet biztosítani ennyi pitonnak.