Hétfőn délelőtt kiderült: a Rosetta űrszonda leszállóegysége, a Philae a "J" jelű helyen landol a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön:
Az ESA kommentárja szerint a kiválasztott hely tudományos szempontból is izgalmas, a közelében az üstökösfelszín aktivitására utaló jelek vannak. Ez azt jelenti, hogy a Nap felé közeledő égitesten itt nagyobb eséllyel lehetnek majd por- és gázkitörések. A leszállóhely biztonsági szempontból is jobbnak tűnik a többinél, már ami a landolást illeti.
A J jelű leszállóhely a két almagból álló üstökös kisebb magján (a fején) van. A tartalék leszállóhely a C, amely a nagyobb almagon, a testen található:
A vad felszínű, erősen tagolt égitesten nem lesz könnyű a landolás. A lehetséges leszállóhelyek számát augusztusban ötre szűkítették (részletesen lásd korábbi cikkünkben). A hét végén ezekből választották ki a biztonsági és tudományos szempontból is legjobbnak tartott helyet. Az eredményt hétfőn, magyar idő szerint 11 óra után jelentette be az ESA.
A kisebb almagon egyébként egy standion méretű kráter van, ennek közelében lesz a landolás:
A Rosetta-küldetés az Európai Űrügynökség (ESA) egyik legizgalmasabb programja. Az üstökösök a Naprendszer "ősanyagát" őrzik, kutatásuk tehát közelebb vihet minket a Nap és a bolygók, így a Föld keletkezésének megértéséhez. A Rosetta leszállóegysége, a Philae - amely az űrkutatás történetében először próbál landolni egy üstökös felszínén - jelentős magyar hozzájárulással készült.
A küldetés legizgalmasabb pillanatai 2014 novemberében várhatók, amikor a nagyjából mosógép méretű, háromlábú Philae-leszállóegység megpróbál leereszkedni az üstökösmag felszínére. A rendkívül kis gravitáció miatt egy szigonnyal (horgonnyal) rögzíti magát.
A landolás során kerülni kell a nagy sziklatömböket, a mély szakadékokat és a meredek lejtőket. A leszállás után elég napfénynek kell érnie a Philae-t ahhoz, hogy napelemei tölteni tudják az akkumulátorait, és a kezdeti töltéssel biztosítható 64 órás működési időt meg lehessen hosszabbítani.
A Rosetta-küldetés irányítói most november 11-re tervezik a leszállást, de ez még módosulhat. A helyszínt kiválasztó bizottság várhatóan október 12-én hozza meg a végleges döntését.
A Rosetta-küldetés kiemelkedő jelentőségű Magyarország számára, mert az űrszonda elkészítésében több hazai űrkutató műhely is részt vett. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének munkatársai meghatározó szerepet játszottak a keringőegység plazmaérzékelő műszerének és fedélzeti adatgyűjtő berendezésének, valamint a leszállóegység központi számítógépének elkészítésében.
A felszínen dolgozó szerkezet egyik tudományos műszerét, a poranyag mennyiségét és fizikai tulajdonságait elemző detektort az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Atomenergia Kutatóintézetének Űrdozimetriai Csoportja fejlesztette, energiakezelő alrendszerét pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének Űrkutató Csoportja készítette. 2014 novemberében tehát egy jelentős részben magyar szerkezet próbál majd leszállni egy távoli üstökös felszínére, először az űrkutatás történetében.