Kiderült, miért sikeresek a juhászkutyák

A kép illsuztráció

A juhászok és kutyáik együttműködésének sikerességét sokáig többé-kevésbé homály fedte. Kutatók egy csoportjának azonban úgy tűnik, sikerült megfejteni a hatékony csordaterelés receptjét. Az eredményeket a robotok fejlesztésében lehetne hasznosítani.

Hogyan képes egyetlen juhász és kutyája egy több mint száz birkából álló nyájat hatékonyan terelni? Ennek kiderítésér angol és svéd zoológus kutatók matematikai modellt vázoltak fel, ami megmagyarázhatja az ember és a juhászkutya együttműködésének sikerességét. A modell kialakításához GPS adatokat használtak fel.

Az eredményekből kiderült, hogy a nyáj irányítása során a kutya két fő szabályt követ. Az első szabály, hogy az állat megtanulja, miként terelhetők a szétszóródott birkák egyetlen nyájba. A második, hogy amikor a birkák már szorosan összeverődött csoportban vannak, a kutya előrehajtja őket. A kidolgozott modell alapján ezt a két egyszerű szabályt felhasználva hatékonyan lehet terelni egy több mint száz egyedből álló nyájat.

A birkák igyekeznek a nyáj közepébe kerülni a juhászkutya elől Forrás: Wikimedia Commons

Önző csorda

Dr. Andrew King, az angliai Swansea Egyetem zoológusa saját fejlesztésű GPS vevővel látta el a kísérletben szereplő juhászkutyát és a birkákat, hogy az állatok mozgását a lehető legpontosabban nyomon lehessen követni. King szerint a kutyák a nyáj összeterelése során az úgynevezett önző csorda elméletet követik.

„A birkák nagyon hatékonyan képesek felhasználni a szomszédjaikat, ha veszély fenyegeti a csoportot. Ez az önző csorda stratégia alapja: helyezkedj úgy, hogy valami közéd és a veszélyforrás közé kerüljön. Az egyedek úgy próbálják minimalizálni a rájuk leselkedő veszélyt, hogy a csoport közepe felé igyekeznek pozícionálni magukat” – magyarázta a kutató.

Dr. Daniel Strombom, a svéd Uppsala Egyetem matematikusa a GPS adatokat felhasználva számítógépes szimulációt dolgozott ki az állatok viselkedésének megismeréséhez. Ebből alkották meg azt a matematikai modellt, ami tudományos részletességgel bemutatja a juhterelés folyamatát. Az eredményeket a Journal of the Royal Society Interface című szakfolyóiratban tették közzé.

Sokféle módon hasznosítható

A kutatók reményei szerint a kísérleti eredmény több gyakorlati haszonnal is kecsegtet. Egyrészt a modell nagyszámú drón vagy robot együttes irányítását tenné lehetővé, amelyekkel különböző információkat lehetne begyűjteni.

A felfedezés a környezetvédelemben is hasznosítható, egy olajkatasztrófa esetén például lehetőség nyílna olyan robot kifejlesztésére, ami hatékonyan gyűjthetné össze a vízfelszínen szétterülő olajfoltot.