Megtalálták a legnagyobb négyszárnyú dinoszauruszt

A Changyuraptor yangi repülő dinoszaurusz rekonstrukciós rajza

A eddigi legnagyobb négyszárnyú dinoszaurusz maradványait találhatta meg egy nemzetközi kutatócsoport Kínában. Az őshüllő anatómiai felépítése segíthet jobban megérteni, hogy a nagyobb termetű dinoszauruszok hogyan voltak képesek repülni.

Az elmúlt 15 évben jelentősen gyarapodtak a madarak korai evolúciójával kapcsolatos ismereteink, főleg a Kínában előkerült középső- és késő-jura, valamint kora-kréta Theropoda dinoszauruszoknak és korai madaraknak köszönhetően.

Az új lelet a kínai Liaoning tartományban került elő, alsó-kréta (121-125 millió éves) kőzetekből. Az elmúlt években itt számos hasonló fosszíliát találtak. A most felfedezett Changyuraptor yangi névre keresztelt faj a microraptorok közé tartozik, amely a dinoszauruszok egyik kisméretű, négyszárnyú neme. Az őslény egész testét tollak borították, 30 centiméter hosszú faroktolla pedig a leghosszabbnak számított a tollas dinoszauruszok között. A felfedezést a Nature Communications című szakmai folyóiratban publikálták.

A Changyuraptor yangi repülő dinoszaurusz rekonstrukciós rajza Forrás: NHM Dinosaur Institute/L. Chiappe

A legnagyobb négyszárnyú dinó

A maradványok vizsgálata alapján a most talált példány egy felnőtt egyed lehetett. Testsúlya 4 kilogramm volt és 132 centiméteres testhosszúsággal rendelkezett, így az eddigi legnagyobb négyszárnyú dinoszaurusznak számít, amit valaha találtak. Ezeket az őshüllőket azért nevezték el négyszárnyúaknak, mert lábaikat is hosszú tollak fedték. A kutatók az anatómiai jellemzőkből arra következtetnek, hogy a hasonló felépítésű dinoszauruszok képesek voltak valamiféle repülésre.

A felfedezés azt bizonyítja, hogy a mai madarakra jellemző számos tulajdonság (üreges csontok, tollak, fészkelési szokások) már jóval a madarak színre lépése előtt, a dinoszauruszoknál megjelent – mondta dr. Alan Turner, a tanulmány egyik szerzője.

A Changyuraptor fosszíliája (balra) és a tollazat részletei Forrás: NHM Dinosaur Institute/S. Abramowicz

Nem tudni mennyire repült jól

Vitatott, hogy a Changyuraptor yangi mennyire repült jól. A kutatók arra következtetnek, hogy a hátsó lábak is szárnyként funkcionálhattak a repülés során. A rendkívül hosszú faroktoll valószínűleg az őslény nagy mérete miatt alakulhatott ki, és segítséget nyújthatott abban, hogy a repülés közben az állat a mozgását megfelelően koordinálja. Ezenkívül csökkenthette a sebességet támadás vagy landolás során.