A tehenek is lehetnek pesszimisták

Legelésző tehén

Az állatjóléti intézkedéseket is előrelendítheti az az új tanulmány, amely arra kereste a választ, hogy a borjakat érő kedvezőtlen fizikai és érzelmi hatások milyen változásokat idézhetnek elő az állatokban. Az eredmények alapján kiderült, hogy mindkét esetben egy úgynevezett negatív előítélet alakul ki, amely leginkább az emberi pesszimizmushoz hasonlítható.

Fizikai és érzelmi fájdalom

Az állattartók általában már a születést követő első órákban elkülönítik a borjút az anyaállattól. Ennek célja egyrészt az, hogy minél előbb elkezdhessék az emberi fogyasztásra szánt tej begyűjtését, másrészt úgy gondolják, hogy az elkülönítés a borjú biztonságát is szolgálja. Ha a kicsinyeket az anyjuk mellett hagyják, akkor erős kapcsolat alakul ki a két állat között. Ahogy a borjú idősebb lesz, egyre kevésbé fog függeni a tejtől, így a kapcsolat is fokozatosan gyengébbé válik. A nyolcadik hónapban éri el az utód azt a kort, amikor már gond nélkül elválasztható az anyaállattól.

A tejtermelők a leggyakrabban nem ezt az utat követik. A korai és hirtelen elszakítás során mind a borjút, mind a tehenet komoly stresszhatás éri. "Az utódok ismétlődő és egyre erősödő sírásban törnek ki, és néha étvágytalanná is válnak" – mondta a kutatást vezető Daniel Weary, a Brit Columbia-i Egyetem munkatársa.

Az érzelmek mérésének egyik módszere állatok és emberek esetében is az, ha döntésen alapuló feladatok elé állítják őket, és közben figyelik a reakcióikat. Például a depressziós és szorongással küzdő emberek sokkal negatívabban reagálnak a kétértelmű ingerekre, mint boldogabb és kiegyensúlyozottabb társaik. Az állatok megfelelő betanítást követően szintén képesek elvégezni hasonló típusú feladatokat, ráadásul az embereknél tapasztalt eredményeket produkálnak: a stresszes és kiszámíthatatlan környezetben tartott állatok rosszabbul reagálnak a kétértelmű stimulusokra.

Legelésző tehén Forrás: Wikimedia Commons

Egy 2013-ban végzett kísérlet során Weary és kollégái kimutatták, hogy a borjúk esetében is tapasztalható az előbb említett negatív reakció, ha szarvtalanítják őket. A szarvkezdemények elégetése egy fájdalmas művelet, amelynek hatását fájdalomcsillapítóval és érzéstelenítő injekcióval próbálják a gazdák enyhíteni.

Amint az állatok érezni kezdik a műtétet követő fájdalmat, megjelennek rajtuk a depresszív tünetek, és a várakozásoknak megfelelően a kétértelmű ingerekre is sokkal negatívabban reagálnak. Wearyék kíváncsiak voltak arra, hogy hasonló eredményeket kapnak-e akkor, ha az állatok nem fizikai, hanem másfajta (például lelki) stresszhatásoknak lesznek kitéve.

Pesszimista borjak

A kutatók összehasonlították, hogy a szétválasztás előtt és után a borjak milyen módon reagálnak a kétértelmű ingerekre. Ennek ellenőrzése céljából egy úgynevezett menj/ne menj feladatra tanították meg az állatokat. A feladat lényege, hogy a borjaknak piros és fehér paneleket mutatnak LCD képernyőkön. Amennyiben a fehér panelt közelítik meg, jutalmat kapnak, ha viszont a piros felé indulnak el, akkor büntetésként nem részesülnek jutalomban.

Ezt követően a kétértelmű ingerek megalkotása céljából keverték a színeket. Háromféle színt hoztak így létre: vöröses-rózsaszínt (75 százalék vörös), valódi rózsaszínt (50 százalék vörös) és halvány rózsaszínt (25 százalék vörös).

Ahogyan az várható volt, a szarvtalanított és az anyjuktól elszakított borjak kisebb valószínűséggel közelítették meg a kevert színeket megjelenítő paneleket. A kutatók szerint ez az állatok rossz közérzetét tükrözi.

Habár a negatív előítélet mértéke hasonló volt a szarvtalanítást és a szétválasztást követően, nem teljesen világos, hogy használható-e az érzelmi válaszok erejének mérésére.

Heuréka

Weary úgy gondolja, hogy a folyamatosan fejlődő tudománynak köszönhetően az emberek egyre inkább tisztában lesznek azzal, hogy az állatok érzelmei sokkal összetettebbek, mint azt korábban hittük. Az új eredményeket a Plos One tudományos folyóiratban publikálták.

Nem ez volt az első tanulmány a haszonállatokkal kapcsolatban. Egy 2014 elején végzett kutatásban Weary és munkatársai csoportban és magányosan nevelt borjak kognitív képességeit hasonlították össze. Kiderült, hogy az elkülönítve tartott állatok szorongtak, és a gondolkodást igénylő feladatokban is rosszabbul teljesítettek. Egy másik, 2004-es kísérletben – amelyet a Cambridge-i Egyetem kutatói végeztek – felfedezték, hogy a teheneknek vannak úgynevezett "heuréka" pillanatai, azaz ha valamilyen siker érte őket a tanulási folyamat során, akkor izgatottságot jelző érzelmi és viselkedésbeli válaszreakciókat mutattak.