Már a fogantatás előtti étrend is hat a gyerekre

Nem csak az anya várandósság alatti, hanem már a fogantatás előtti étrendje is kihat a gyermek génműködésére, hosszú távú fejlődésére.

Már korábban ismert volt, hogy a kismama várandósság alatti étrendje befolyásolja a gyermek későbbi génműködését, hosszú távú fejlődését. Ismert például, hogy minél nagyobb túlsúllyal küzd egy anya a várandósság előtt és alatt, annál nagyobb a gyermeknél az elhízás és a cukorbetegség kockázata.

Ugyancsak kimutatták, hogy minél változatosabb az anya várandósság alatti étrendje, annál kevésbé válogatós a gyermek. Az is ismert, hogy a várandósság alatti alacsony D-vitamin-bevitel növeli a kis súllyal való születés kockázatát.

A várandósság előtti étrend is kihat a gyermekre

Egy új, a Nature Communications című szaklapban megjelent kutatás szerint azonban nem csak a várandósság alatti, hanem a fogantatás környéki étrendnek is tartós hatása lehet a gyermek génműködésére. Ez az első kutatás, amely igazolja, hogy az anya várandósság előtti étrendje a gyermek hosszú távú egészségét is befolyásolja. Az összefüggést korábban egereknél már bizonyították.

A kutatást a brit London School of Hygiene & Tropical Medicine szakemberei végezték Gambiában, egy olyan falusi térségben, ahol a lakosság szinte kizárólag csak azt fogyasztja, amit ő maga megtermel. Így a táplálkozást nagyban befolyásolja az évszak és az időjárás.

A térségben két évszak váltja egymást: egy koplalósabb esős évszak, és egy bőségesebb étkezésekkel jellemezhető száraz évszak. Az esős évszakban az emberek fokozatosan felélik az előző betakarítás terményeit: a rizst, a kölest, a földimogyorót és a maniókát, és sok friss zöld levelet fogyasztanak. A spenóthoz hasonló levelek más tápanyagok mellett folsavban gazdagok.

A vizsgálathoz a kutatók 2000 nő közül 84 olyat választottak ki, akik az esős évszak végén, és 83 olyant, akik a száraz évszak közepén fogantak meg. A várandósság előtti étrend hatásának megállapításához a kutatók egyrészt vérvizsgálatnak vetették alá a kismamákat: a várandósság első heteiben vett mintákban mérték a vitaminok, ásványi anyagok, mikroelemek mennyiségét. Másrészt vérvizsgálatnak vetették alá a 2-8 hónapos csecsemőket is, illetve náluk hajból DNS-vizsgálatot is végeztek.

A kutatásban hat gén kifejeződését vizsgálták. Azt találták, hogy azoknál a csecsemőknél, akik az esős évszakban fogantak meg, a génekhez kapcsolódó metilcsoportok mennyisége mind a hat gén esetében nagyobb volt, mint a száraz évszakban fogantaknál.

A metilcsoportok mennyisége határozott összefüggést mutatott az anya vérében mért tápanyagok szintjével. (A metilcsoportok felelősek többek között a génműködést szabályozó, úgynevezett epigenetikai módosításokért. Ezek a módosítások jelölik ki, hogy egy-egy gén be vagy kikapcsolódjon, átíródása fokozódjon vagy csökkenjen a magzatban.) A magzati metilcsoportok mennyisége többek között olyan tápanyagoktól függött, mint a folsav, a B2, a B6, a B12 vitamin, vagy a kolin.

Ajánlott már a fogantatás előtt folsavat szedni

Állatkísérletek már korábban igazolták, hogy a fogantatás előtti környezet a magzatnál epigenetikai változásokat idézhet elő. Egy 2003-as vizsgálatban nőstény egerek étrendjének megváltoztatásával befolyásolták az utód szőr színét.

A metilcsoportok mennyisége függ tehát az anyai tápanyag-ellátottságtól, arról azonban, hogy mely tápanyagok befolyásolják a metiláció folyamatát kedvezően, egyelőre még nincs részletes lista. A további kutatások feladata ezeknek a vitaminoknak, ásványi anyagoknak, mikroelemeknek a meghatározása, ami viszont már évtizedek óta ismert, hogy a folsavnak meghatározó szerepe van a magzati fejlődésben, és már a fogantatás előtt érdemes szedniük a gyermekre vágyó nőknek.