Látványosan cáfolták az evolúcióelmélet tagadóinak fő érvét

bölcsőszájú hal
Egy bölcsőszájú hal preparált koponyája (a csontok piros, a porcok kék színűek)
Vágólapra másolva!
Az evolúció során már egyetlen mutáció olyan mélyreható változásokhoz vezethet, amelyek nemcsak az állat külsejét, de egész életmódját is megváltoztathatják.
Vágólapra másolva!

Az evolúcióelmélet tagadóinak egyik – vélt – adu ásza, hogy egyetlen mutáció vagy nem vezet jelentős változáshoz egy állat felépítésében és életmódjában, vagy végzetes következménnyel jár az élőlényre nézve. Az amhersti Massachusettsi Egyetem evolúcióbiológusai most látványosan cáfolták ezt az állítást.

Akárcsak az intelligens tervezettség híveinek legtöbb érve, ez is féligazságokon alapuló csúsztatás. Igaz, hogy a mutációk többsége úgynevezett semleges mutáció, amely nem vezet látható változásokhoz. Az is igaz, hogy nagyon sok halálos mutáció létezik, de ezek mellett egyre több olyat is felfedeznek, amelyek jelentős változással járnak, mégis sokszor előnyösek az élőlény számára.

Egy bölcsőszájú hal preparált koponyája (a csontok piros, a porcok kék színűek) Forrás: R. Craig Albertson

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányban Yinan Hu doktorandusz hallgató és témavezetője, Craig Albertson bemutatták, hogy egyetlen genetikai változás képes megváltoztatni a bölcsőszájú halak koponyájának és állkapcsának felépítését oly módon, amely ahhoz vezet, hogy ezek a mutáns állatok másként táplálkoznak, és így képesek lesznek új élettereket meghódítani.

„Egy élőlény alakja önmagában nem határozza meg a rátermettségét” – mondta Albertson. „Inkább az szabja meg a túlélőképességét, hogy milyen kölcsönhatásban áll a környezetével. A forma elmondja a történet egy részét, de a funkció visz közelebb annak a megértéséhez, hogy mennyire alkalmazkodott egy állat a környezetéhez. A cikkben részletesen tárgyaljuk, hogyan befolyásolják a gének és a genetikai variációk az ökológiai rátermettséget.”

Hu és Albertson munkájukban kombinálták a hagyományos géntérképezést és a kísérleti embriológiát ahhoz, hogy kimutassák, miként változtatja meg a ptch1 („patch1”) gén (egy az egyedfejlődést szabályozó gén) módosítása az afrikai bölcsőszájú halak koponya- és állkapocsfejlődését, ami jelentős alakbeli eltéréshez vezet a kifejlett halaknál. Modellezték a halak koponyáját is, és ily módon szemléltették, milyen táplálkozásbeli eltérésekhez vezethetnek az anatómiai különbségek.

„A gén egyik formája mozgékonyabb állkapocs kialakulását segíti elő, amely alkalmasabb a fürge zsákmány elejtésére. A másik változat lassúbb mozgású, de erőteljesebb állkapocs kifejlődéséhez vezet, amely alkalmasabb a kemény zsákmány fogyasztására” – mondta Albertson.

A kétféle állkapocs segítségével az élőlény két változata eltérő élőhelyeket hódíthat meg. Ily módon növekszik a biológiai sokféleség, és ez előbb-utóbb akár két önálló faj kialakulásához is vezethet.