Mit tud az ön babája? Egyszerű kísérletek otthonra
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Kíváncsi rá, hogy érti-e már a humort a kisbabája, vagy érzékeli-e, hogy mikor akarják becsapni? Egyszerű, otthon is elvégezhető kísérletekkel kipróbálhatja.
A világ pszichológiai laboratóriumaiban évente rengeteg kísérletet végeznek kisbabákon. Az otthon is kivitelezhető teszteket gyűjtötte össze Shaun Gallagher író-újságíró az Experimenting With Babies: 50 Amazing science projects you can perform on your kid (Kísérletek babákkal: 50 fantasztikus tudományos kísérlet, amit megcsinálhatsz a gyerekeddel) című angol nyelvű könyvében.
A könyvben szereplő kísérletek eredeti változatait kivétel nélkül orvosi és pszichológiai folyóiratokban publikálták, ezek közül válogattunk ki néhányat. A kísérletek elvégzése során egy szempontot érdemes szem előtt tartani: ezek a tesztek nem az intelligenciát mérik. Tehát ha a gyermek nem úgy reagál, ahogy a kísérletekben részt vevő babák, még nem szabad azt a következtetést levonni, hogy buta vagy fejletlen.
Ez vicces!
A gyerekek már viszonylag korán képesek felismerni a vicces helyzeteket. Egy 2001-es tanulmány szerint például a 8 hónapos babák szüleinek 87%-a beszámolt olyan esetről, amikor a gyerek szándékosan nevettette meg őket azt követően, hogy észlelték egy helyzetről, hogy az a szülőnek vicces. Egy 2012-es kísérletben arra voltak kíváncsiak, mit találnak humorosnak a babák.
Életkor: 3-6 hónap
A kísérlet: játsszon tíz percet a gyerekkel, közben pedig tegyen olyan dolgokat, amikkel általában meg szokta nevettetni a gyermekét!
A kutatók hipotézise szerint a gügyögés, a mosolygás és a nevetés előidézheti a nevetést 3-4 hónapos csecsemőknél, ám 5-6 hónapos korban már kisebb valószínűséggel lehet ezzel rávenni őket a nevetésre. Ezzel szemben a bohóckodás sokkal célravezetőbb, különösen, ahogy idősödik a baba. A szakemberek szerint ez a szokatlan viselkedés könnyebben megragadja a baba figyelmét, és ha a csecsemők rájönnek, hogy ez gyakran mosollyal és nevetéssel párosul, akkor előbb-utóbb megértik a humoros cselekedeteket.
A humoros helyzetek felismerése fejleszthető, ha rendszeresen bohóckodunk a babával. Néhány tipp a tanulmányból:
- mozogjunk szokatlanul
- vágjunk fura arcot
- adjunk ki érdekes hangokat
- csináljunk szokatlan dolgokat, például egyensúlyozzunk egy játékot a fejünkön vagy a hasunkon
- romboljunk le egy építményt, például egy építőkockákból készült tornyot
Félelem a növényektől
A 8 hónapos csecsemők vonakodnak megérinteni a növényeket a többi tárgyhoz képest, állapították meg 2013-ban a Yale Egyetem kutatói. A tanulmány készítői szerint ennek evolúciós gyökere lehet, ez a viselkedés ugyanis segít elkerülni a veszélyes növényeket.
Életkor: 8-18 hónap
A kísérlet: vegye ölbe a gyereket, és tegyen elé egymás után egy cserepes növényt (például egy fűszernövényt), egy ismerős tárgyat (például egy kis lámpát vagy egy fakanalat) és végül egy nagyobb méretű kagylót! Mindegyik alkalommal stopperrel mérje az időt, hogy hány másodperc után érinti meg a tárgyat a baba.
A baba valószínűleg a növényt érinti meg a leglassabban. Az eredeti kísérletben igazi és műnövényt, növényhez hasonló ismeretlen tárgyat, kagylót, valamint egy ismerős tárgyat, például lámpát vagy kanalat mutattak a gyerekeknek. A babák általában több mint 9 másodpercig hezitáltak, mielőtt megérintették volna a növényeket, míg a kagylókát általában 3 másodperc után megtapintották.
Felismerik a pókokat is
Nemcsak a növényeket, de a pókokat is ösztönösen felismerik a kisbabák. Egy 2007-es vizsgálatban pókokról készült rajzokat mutattak 4-5 hónapos csecsemőknek, és a rajzok közül csak egy hasonlított egy valódi pókhoz, a többi esetben össze-vissza ábrázolták a testrészeket. A kutatók a megállapították, hogy a babák sokkal hosszabb ideig nézték az igazi állatokra hasonlító rajzokat, mint a zavaros ábrákat. Ez alapján pedig azt a következtetést vonták le, hogy felismerik a pókokat. A cikk szerzői jelenleg kígyórajzokkal végeznek hasonló kísérletet.
Igaz vagy hamis?
Egy 2013-as tanulmányban megállapították, hogy már a 18 hónapos kisbabák képesek felismerni azokat a helyzeteket, amikor a látottak és a megfigyelt személy reakciói nem passzolnak egymáshoz.
Életkor: 15-20 hónapos kor között
A kísérlet: ültesse a gyermeket egy székbe, majd játssza el neki a következő szituációkat:
- Egy kalapáccsal vagy egy ahhoz hasonló alakú tárggyal tegyen úgy néhány másodpercig, mintha kalapálna, majd játssza el, hogy véletlenül ráütött az ujjára. Grimaszoljon, húzza össze a szemöldökét, és tartsa ezt az arckifejezést, amíg a baba el nem fordul.
- Tegyen úgy, mintha nagyon unatkozna. Ekkor egy másik felnőtt adjon önnek egy labdát. Ekkora nézzen a labdára, legyen izgatott, és mosolyogjon. Most is tartsa ezt az arckifejezést, amíg a baba el nem fordul.
Néhány nappal később ismételje meg a kísérletet, de most fordított legyen a reakció:m a véletlen kalapálásnál mosolyogjon, és a labdánál grimaszoljon.
A kísérletet végző kutatók megállapították, hogy a 15 hónapos babák még a szülői reakcióknak megfelelően reagálnak, anélkül, hogy az megalapozott volna. 18 hónapos kortól azonban már csak az őszinte reakciókra válaszolnak empátiával, míg a hamis reakciók esetén többet néznek a szülőre és a jelen lévő másik felnőttre, ami arra utal, hogy nem értik a helyzetet. Vagyis a kutatók szerint nem olyan egyszerű becsapni a babákat azzal, hogy egy kellemetlen helyzetről eljátsszuk, hogy az valójában jó.
Együttérző babák
Szintén 2013-ban kutatók megállapították, hogy a babák inkább az áldozatokkal éreznek együtt, mint a támadó féllel.
Életkor: 10 hónap
A kísérlet: Első lépésként nyomtassa ki az alábbi két rajzot, és a szaggatott vonal mentén vágja őket körbe.
Ezt követően egymás után 5-6 alkalommal játssza le az alábbi videót a gyermekének, lehetőleg teljes képernyőn, hogy minél kevesebb más dolog vonja el a figyelmét. Ezután mutassa meg a gyermekének a két képet, és biztassa arra, hogy válasszon.
A vizsgálatban a babák gyakrabban választották az áldozatként szereplő sárga kockát, mint a támadó kék gömböt. Ahhoz, hogy a kutatók kizárják, hogy a babák csak a támadótól való félelmükben választották az áldozatot, egy harmadik, semlegesen viselkedő tárgyat is bevontak a videóba. A babák azonban még ekkor is az áldozatot választották, ami a kutatók szerint együttérzésre utal.
Hova lett?
Az egyik legklasszikusabb babakísérlet Piaget (1896-1980) tárgyállandósági kísérlete. A fiatal babák sokáig nem tudják értelmezni azokat a helyzeteket, amikor egy orruk előtt lévő tárgyat a szemük láttára eldugnak egy pokróc alá, vagy például amikor a szülő hirtelen eltakarja az arcát valamivel. Idővel azonban kialakul az a képesség, hogy tudják, attól, hogy valamit nem látnak, még nem tűnt el teljesen.
Életkor: 8 hónapos kortól
A kísérlet: ültessük a gyereket a földre, és az egyik játékát dugjuk el egy pokróc alá!
Piaget vizsgálatai alapján 8-12 hónap körül alakul ki a babákban az a képesség, hogy felismerjék, a tárgy attól még ott van, hogy letakarták. A fiatal babák elvesztik az érdeklődésüket, ha a tárgyat már nem látják, majd később először ott keresik, ahol előzőleg megtalálták (például ha két pokrócot használunk, és a gyerek szeme láttára áttesszük a tárgyat az egyik alól a másik alá). Nagyjából egy éves kor körül azonban már ott kezdik el keresni, ahol legutoljára a tárgy eltűnt.
Piaget vizsgálata utólag több kritikát is kapott, miszerint a babákban már hamarabb kialakul ez a képesség, csupán a vizsgálati körülmények miatt nem derül ez ki. Bower és Wishart 1972-es kísérletében például arra az eredményre jutott, hogy már 3-4 hónaposan képesek erre. Bowerék megvárták, amíg a baba egy tárgy után nyúl, majd lekapcsolták a villanyt, és infravörös kamerával figyelték tovább a gyerek viselkedését. Megállapították, hogy a babák a sötétben eltűnt tárgyat esetenként 90 másodpercig is keresték.