Tipp a péntek esti bulikra: a sörhab is tud ütni

A sör kihabzásának első mennyiségi elemzése után már meg tudják magyarázni, hogy az ütést követő másodpercekben miért rendkívüli intenzitással távozik a szén-dioxid.

Régi trükk bulikban megütni egy nyitott sörösüveg tetejét (többnyire másvalakiét), majd hátrébb állni, amint a hab a padlóra tódul. A jelenség a tudósokat is érdekli, és a madridi III. Károly Egyetem, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem és a d'Alembert Intézet kutatói a kavitáció jelenségével magyarázták, mi játszódik le ilyenkor.

A kavitáció buborékok megjelenését, majd hirtelen összeroskadását jelenti valamilyen folyadék változó nyomású részében. Ez a jelenség hangos, mert a gyorsan összecsattanó buborékok zajt, rezgést okoznak. A kavitáció a mérnöki szemléletben kártékonynak számít, mert hajócsavarok, turbinalapátok erózióját okozhatják a buborékképződéssel és összeomlásukkal kapcsolatos kalapácsütésszerű mechanikai hatások. Bár nem ennyire intenzíven, de a sörhab is tud ütni.

Ausztrál utcazenész fakanállal játszik felaggatott sörösüvegeken Forrás: AFP/Gregg Wood

A palackszájat érő hirtelen ütés után a kompresszió és expanzió oda-vissza mozgó hullámai buborékokat hoznak létre, melyek gyorsan összeesnek. A Javier Rodriguez-Rodriguez vezette kutatócsoport a sörösüveg és a benne levő sör kölcsönhatást vizsgálva megmutatta, hogy a nagyobb „anya”-buborékok kavitáció miatti megsemmisülése nagyon kicsi, szén-dioxidból álló „leánybuborékok" felhőjét hozza létre, melyek növekedése és összeomlása sokkal gyorsabb, mint a korábbi anyabuboréké volt. A leánybuborékoknak ez a gyors expanziója megnöveli a rájuk ható felhajtóerőt.

A felhajtóerő buborékokkal teli áramlatokat alakít ki, melyek alakja az erőteljes explóziók után gombához hasonlít. Minél nagyobbá válnak a buborékok, annál gyorsabban emelkednek, mert a gyorsabb buborékok több szén-dioxidot ragadnak magukkal.

A csapat munkája a sör kihabzásának első mennyiségi elemzése. Most már meg tudják magyarázni, hogy a sörből az ütést követő másodpercekben miért ilyen rendkívüli intenzitással távozik a szén-dioxid.

A vizsgálat eredményei a mulattatáson túl más mérnöki rendszereknél is hasznosíthatók és olyan nagyléptékű természeti jelenségekre is magyarázatot adhatnak, mint az oldott szén-dioxid hirtelen felszabadulása a Nyos-tónál történt katasztrófában. 1986-ban több millió köbméter szén-dioxid tört föl hirtelen ebből a mély vízű kamerumi tóból, és a közelben több mint ezer embert fulladt meg.

A rendkívül sok oldott szén-dioxidot tartalmazó pezsgővel nem érdemes így "szórakozni", és a kinyitásakor is rendkívül óvatosnak kell lenni, mert a kirepülő dugó könnyen sérüléseket okozhat.