Melegtől és esőtől pusztulnak a pingvinfiókák

Magellán-pingvinek Argentinában

A szélsőséges időjárástól pusztulnak a Magellán-pingvinek fiókái Dél-Amerikában. A fiatal madarak tollazata se az esőt, se a hőhullámokat nem védi ki.

Szakadó eső és hőhullámok tizedelik a dél-amerikai Magellán-pingvineket (Spheniscus magellanicus), és a klímaváltozás miatt a helyzet a jövőben várhatóan csak romlani fog, derült ki egy hosszú távú vizsgálatból. Az üregekben és bokrok alatt költő Magellán-pingvinek fiókái ugyanis fiatalon teljesen védtelenek az időjárás viszontagságaitól, és ez gyakran az életüket követeli.

A frissen kikelt fiókák vastag tollazata még nem vízálló, ezért meleg időben nem tudják a vízben lehűteni magukat, így könnyen hőgutát kaphatnak. Szintén emiatt a tollaik az esőtől sem védenek, hanem teljesen eláznak, ez pedig kihűléshez és szintén pusztuláshoz vezethet. A szüleik pedig hiába próbálják őket a testükkel, szárnyaikkal védeni, nem sok esélyük van.

Magellán-pingvinek Argentínában Fotó: Gilicze Bálint

Dee Boersma seattle-i biológus 27 éve tanulmányoz egy argentin kolóniát. Boersma megállapította, hogy egy átlagos évben a fiókák 65%-a pusztul el éhségtől, betegségtől vagy ragadozók miatt. Az utóbbi években azonban egyre inkább észrevehetőek voltak a klímaváltozás hatásai. Gyakoribbá váltak a zivatarok a költési időszakban, és 1999-ben például egyetlen vihar a fiókák 40%-ának pusztulását okozta. Az utóbbi három évben pedig átlagosan a fiókák 7%-a pusztult el a hideg esőktől vagy a melegtől, derül ki Boersma legfrissebb publikációjából, amely a PLoS ONE folyóiratban jelent meg.

Boersma szerint az időjárás kiszámíthatatlansága miatt nehéz megjósolni, hogy milyen jövő vár a Magellán-pingvinekre, de nagy valószínűséggel a fiókapusztulás egyre nagyobb mértéket ölt majd. A klímaváltozás miatt ráadásul a madarak egyre később érkeznek a fészkelőhelyre (valószínűleg azért, mert a halak is később érkeznek), emiatt pedig a későn kikelő fiókáknak különösen rosszak a kilátásaik a zivataros november-decemberi időszakban.

Magellán-pingvinek Argentínában Forrás: Flickr/Ronald S Woan

Pablo García Borboroglu, a Global Penguin Society elnöke a ScienceNow-nak elmondta, hogy mindezek ellenére nem a változó klíma, hanem a táplálék hiánya a legnagyobb probléma. Ezért a szervezet az argentin kormánnyal most azon dolgozik, hogy menedékhelyet hozzanak létre a Magellán-pingvinek számára, ami reményeik szerint segíti a madarak táplálékhoz való hozzájutását, és a fiókák túlélési esélyeit is növeli.

A Magellán-pingvin egy közepes testű, Argentínában, Brazíliában, Chilében, Uruguayban és a Falkland-szigeteken őshonos pingvinfaj. A Természetvédelmi Világszövetség adatai szerint világszerte körülbelül 1,3 millió pár Magellán-pingvin él, többségük az argentin partok mentén. Számuk azonban folyamatosan csökken, a klímaváltozáson és a táplálékhiányon kívül a vezető halálokok között szerepel az olajszennyezés is.