Titokzatos dinasztiáról árulkodik egy új fáraósír

Neith és Nut istennőket ábrázoló falfestmény

Egy korábban ismeretlen fáraó sírja megerősítette az abüdoszi dinasztia létezését, amelyre korábban csak a torinói királylista töredékei alapján következtettek az egyiptológusok.

Egy eddig ismeretlen fáraó sírját tárták fel amerikai egyiptológusok a Kairótól 500 km-re délre fekvő Abüdosz (Abydos, a mai Sohag város) déli részén. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói mélyen a homok alatt bukkantak rá a titokzatos abüdoszi dinasztia (14. dinasztia, Kr. e. 1650-1600) fáraójának, Voszeribré Szenebkének (Woseribre Senebkay) a festett sírkamrájára.

Az évezredek óta érintetlen sírt, amelynek berendezései közé bútorok és egyéb kincsek is tartozhattak, még az ókorban kifosztották. A fáraó múmiáját a kamrába belépő régészek a padlón fekve, erősen megrongált állapotban, a halotti kamrában találták, a koporsójának és a halotti maszkjának töredékei között. Az összesen négy helyiségből álló sír egyik termében színes festményeken Nut, Nebethet, Szelket és Ízisz istennőket ábrázoló képek vették körül a király végső nyughelyét. A feliratok tanúsága szerint a sírkamra Alsó- és Felső-Egyiptom királya, Voszeribré, Ré fia, Szenebké számára készült.

Szenebké fáraó csontváza Forrás: Jennifer Wegner / Penn Museum

Szenebké fáraó annak a dinasztiának a tagja lehetett, amelynek létezését eddig csak egy töredékesen fennmaradt papirusz, a híres torinói királylista tanúsága szerint feltételezték. Kim Ryholt dán régész 1997-ben vetette fel, hogy a Középbirodalom és az Újbirodalom közötti politikailag megosztott, zűrzavaros időszakban, az úgynevezett második átmeneti korban léteznie kellett egy eddig ismeretlen uralkodói csoportnak. A királylistán szereplő nevek alapján Szenebké fáraó a dinasztia első vagy második királya lehetett, akit még nagyjából tucatnyian követtek a trónon. Feltételezhető, hogy a sírkamra környékén eddig feltárt temetkezési helyek a titokzatos dinasztia további uralkodóinak épülhettek.

Neith és Nut istennőket ábrázoló falfestmény Forrás: Josef Wegner / Penn Museum

Szenebké sírkamrájából előkerültek annak a cédrusfából készült kanopuszedénynek a töredékei is, amelybe az elhunyt belső szerveit helyezték. Az aranyozás alatt talált felirat szerint az edényt eredetileg a Középbirodalom egyik utolsó fáraója, I. Szobekhotep sírjából hozták el. Valószínű, hogy a szomszédos, egyelőre azonosítatlan királysírból előkerült közel 60 tonnás vörös kvarcit szarkofág szintén onnan származhat. Ezek alapján feltételezhető, hogy a titokzatos abüdoszi királyság, amely a bennszülött irányítású dél és a hükszoszok (hódító, sémi eredetű nép) által uralt észak között helyezkedett el, komoly gazdasági, politikai és társadalmi problémákkal küszködött.

Szenebké fáraó síremléke Forrás: Josef Wegner / Penn Museum

A Szenebké sírjából előkerült emberi maradványokat a Pennsylvaniai Egyetem kutatói állították össze. A csontváz vizsgálata alapján a fáraó nagyjából 175 centiméter magas lehetett, és a negyvenes éveinek közepe, vége felé érte a halál. Az uralkodó kilétének azonosítása nem csak az abüdoszi dinasztia létezését bizonyította, de a kutatók feltételezése szerint még további 16 fáraó temetkezési helyét (nekropolisz) rejtheti itt a sivatag homokja.

Szobekhotep fáraó sírkamrája Forrás: Josef Wegner / Penn Museum