Sötét reggelekkel fizetnénk a hosszú nyárestékért

Nem az őszi-tavaszi óraátállítás a fölösleges, hanem Magyarország egyszerűen rossz időzónában van, mondják a GMT+2-t Magyarországnak! mozgalom tagjai. Ha a közép-európai időzónából átkerülnénk a kelet-európaiba, akkor ugyan december-januárban sötétben indulnánk el otthonról, viszont tavasztól ősz végéig meghosszabbodnának a délutánok, esték.

Kezdődik a téli időszámítás, vasárnapra virradóan 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat. Ez az a művelet, amelyet 2015-ben vagy 2016-ban egyszer ki kellene hagynunk, mert az egész ország jobban járna, ha így átkerülnénk a közép-európai időzónából a kelet-európaiba – mondja Herman Gábor.

A Biatorbágyon lakó mérnök három éve foglalkozik azzal, hogy meggyőzze a közvéleményt és a döntéshozókat arról, hogy nem jó dolog egy adott időzóna keleti sávjában élni. Az ügy érdekében Facebook-csoportot alakított, és több levelet írt a nagyobb pártoknak, a kormánynak, de még érdemi választ sehonnan sem kapott a felvetésére.

Ha Magyarország a kelet-európai időzónába tartozna, 195 napon át kelne a nap reggel 7 óra után (kék vonal), tehát sötétebbek lennének a reggelek Forrás: Origo

Ha Magyarország is a kelet-európai időzónába (az úgynevezett UTC+2-es zónába) tartozna, mint Finnország, a balti államok, Ukrajna, Románia és Törökország, akkor ugyan december-januárban sötétben indulnánk el otthonról, viszont tavasztól ősz végéig hosszabbnak tűnne a nappal. Télen hetvennyolccal több olyan napunk lenne, amikor csak 7 óra után kelne fel a nap, cserébe nyáron hatvanöttel több olyan nap lenne, amikor még este 8 óra után is világos van.

„Lehet arról vitatkozni, hogy a reggeli vagy a délutáni napsütés az értékesebb, de úgy gondolom, többet nyernénk azzal, ha tavasztól meghosszabbodnának a világos délutánok. Így este is el lehetne menni sétálni, ki lehetne ülni egy szabadtéri sörözőbe. Mivel több időt töltenénk nappali fényben, mindenkinek jobb lenne a kedve” – mondja a mozgalom kezdeményezője.

Cserébe megnyúlnának a tavaszi-nyári-őszi világos délutánok és esték. 167 napon át a nap csak 20 óra után menne le Forrás: [origo]

Ha a mozgalom elérné a célját, akkor télen is egy órával később esteledne. November 25. és december 27. között már délután négykor vagy még korábban lemegy a nap a közép-európai időszámítás alkalmazása miatt, ami azt jelenti, hogy a kötelezően délutánig iskolában levő diákok már biztosan sötétben érnek haza.

Nyáron viszont már kora hajnalban világos van. Ez különösen júniusban nyilvánvaló, amikor háromnegyed ötkor már felkel a nap, ilyenkor pedig a lakosság többsége még alszik. A napnyugta júniusban háromnegyed kilenc körül van, de utána a többség legalább még egy-két órán át égeti a villanyt.

Viszonylag késői naplemente Bilbaóban 2007 telén. A spanyol város a közép-európai időzóna legnyugatibb csücskén fekszik Forrás: Flickr/badcrc

A riasztó ismeretlen

„Szakértői csoportnak kellene döntenie arról, hogy végső soron melyik időszámítás jobb Magyarországnak. Az én számításaim szerint már az 1980-ban bevezetett téli-nyári időszámítással körülbelül 7 milliárd forintot takarítunk meg, csak a világítással. Ha áttérnénk a kelet-európai időzónára, további 6,8-7 milliárdot nyernénk. Ez ugyan költségvetési szinten nem sok, de mégis egy nagyváros költségvetésének megfelelő összeg” – magyarázza Herman Gábor. A zónaváltási mozgalom alapítója földrajzkutatókat, csillagászokat, közgazdászokat képzel ebbe a bizottságba, ám az ügyben a Magyar Tudományos Akadémiát még nem kereste meg.

„Népszavazást szerintem nem érdemes rendezni a kérdésről, mert túl bonyolult elmagyarázni. Az emberek félnek az ismeretlentől, ezt szokták meg, hiszen már dédnagymamáink is a közép-európai időszámítás szerint éltek” – mondja Herman. A váltás ellenérzéseket is szülhet a mérnök szerint, hiszen így egy időzónába kerülnénk Romániával. „Az is igaz, hogy ha az erdélyi és kárpátaljai magyarokat emlegetjük, akkor ilyen szempontból is jobban hangzik a dolog.”

Történelmi konvenció

A greenwichi középidőt 1884 októberében fogadta el a Nemzetközi Meridián Konferencia Washingtonban, amikor úgy döntött, hogy a Greenwichi Királyi Obszervatórium helyi ideje legyen az az időzóna, amelyhez az összes többi időzóna idejét viszonyítják. Ám az a rendszer, hogy az egyes országokban alkalmazott időzóna standard egységekkel (egész órával, fél órával, negyed órával) térjen el a középidőtől, csak az 1920-as évek végére alakult ki.

A nap huszonnégy óráját és a 360 hosszúsági kört figyelembe véve nyilvánvaló, hogy az ideális időzóna szélessége 15 hosszúsági fok szélességű. A közép-európai időzóna legnyugatibb pontja a spanyolországi Cee-ben van, Galícia tartományban, míg a legkeletibb pontja a Norvégiai Kirkenesben. A kettő távolsága több mint 20 hosszúsági fok, vagyis a közép-európai időzóna eltér az ideális mérettől.

Téli naplemente a közép-európai időzóna keleti szélén, a nyíregyházi reptér közelében. A városban ilyentájt már 17 órakor sötét van Forrás: Flickr/lefthandgergo

Az átállást fontolgatják

A spanyol parlament éppen ezért javasolta a kormánynak, hogy lépjenek ki a közép-európai időzónából és térjenek át a greenwichi középidőre. A cél az, hogy Spanyolországban ugyanúgy legyenek beállítva az órák, mint Nagy-Britanniában és Portugáliában. A parlament arra szólította fel a kormányt, hogy készítsen egy tanulmányt azokról a gazdasági hatásokról, amelyeket a greenwichi időre való átállás eredményezne.

Spanyolország a második világháborúig a greenwichi időzónához tartozott. Francisco Franco diktátor azonban azzal fejezte ki szimpátiáját a Hitler-rezsim iránt, hogy bevezettette a közép-európai időt. Szakértők évek óta kérik a greenwichi időre való visszaállást, mert véleményük szerint Spanyolország földrajzi helyzete alapján nem illik a közép-európai időzónába.

Hogy ezt mennyire lenne nehéz kivitelezni Magyarországon? Herman Gábor szerint, ha a szakértői vizsgálat pozitív eredményt hoz, legalább egy évet, de inkább kettőt kellene fordítani az átállás megtervezésére. „Még mindig egyszerűbb dolgunk lenne, mint a szamoaiaknak, ahol 2011-ben egy egész napot kihagytak, hogy átkerülhessenek a dátumválasztó vonal nyugati oldalára” – mondja. A kis csendes-óceániai szigetcsoportnak a gazdasági szükségszerűség diktálta a döntést: így több idejük marad kereskedni két legfontosabb partnerországukkal, Ausztráliával és Új-Zélanddal.

A mérnök nem ért egyet azokkal, akik a téli-nyári óraátállítást akarják eltörölni. A megoldást először 1976-ban vezették be Franciaországban takarékossági okokból, mert az első nagy olajárrobbanás után megnőtt az energiahordozók ára. Magyarországon 1980 óta van téli-nyári időszámítás. A Magyar Villamos Rendszerirányító adatai szerint ezzel még jelenleg is spórolunk, pedig a közvilágítási rendszer intelligensebben tud alkalmazkodni a napnyugtához, mint a nyolcvanas években, és jóval elterjedtebbek az energiatakarékos fényforrások is.