Egyedülálló állatvilág élt a Pangea szuperkontinens sivatagában

bütykös dinó, Fantáziarajz a Bunostegosról
Vágólapra másolva!
Egy most leírt, permben élt őshüllő maradványai arra utalnak, hogy a Pangea sivatagos középső részén egy elszigetelt, sajátos élővilág létezett.
Vágólapra másolva!

A perm időszakban (299-251 millió éve) a szárazföldet egyetlen hatalmas szuperkontinens, a Pangea ("az egész föld") alkotta. Az állatok és növények ezen a nagy területen szétszórtan éltek, amint azt a mai kontinenseken talált azonos fosszilis fajok bizonyítják. A kutatók azonban már régóta gyanítják, hogy a Pangea közepén egy elszigetelt sivatag terült el, amelynek megvolt a maga sajátos állatvilága. Ezt igazolja egy a Journal of Vertebrate Paleontology folyóiratban most leírt új ősmaradvány is.

A mai Észak-Niger területén fekvő sivatagban furcsa, szarvasmarha nagyságú, dudoros fejű növényevő hüllők, úgynevezett pareiaszauruszok kóboroltak. Ezek egyik képviselője volt a most leírt Bunostegos is, amelynek neve "bütykös koponyatetőt" jelent. A pareiaszauruszok többségének csontos dudorok borították a koponyáját, de a Bunostegos koponyáját fedte a legtöbb és legnagyobb dudor az eddig felfedezett példányok közül, mondta Linda Tsuji, a cikk vezető szerzője, a washingtoni Burke Múzeum palontológusa. Ezek a bütykök valószínűleg a mai zsiráfok fején lévő képződményekhez hasonlóan bőrrel borított szarvak lehettek.

Fantáziarajz a Bunostegosról Forrás: Marc Boulay

Az evolúciós kutatások azt mutatják, hogy ezek az elég nagy termetű őshüllők teljesen elszigetelődtek rokonaiktól. Ennek oka az lehetett, hogy a perm éghajlati viszonyai "karámba" zárták a Bunostegost több más hüllővel, kétéltűvel és növénnyel együtt a szuperkontinens közepén. Ezért itt a késő permig egyedülálló fauna létezett, amely nem keveredett a kontinensen élő többi állattal. Ez azért is különleges, mert a fosszilis adatok szerint a sivatagi régión kívül rendszeresen cserélődtek és keveredtek egymással az ott élő állatok.

A geológiai adatok is azt mutatják, hogy a Pangea középső vidékén úgynevezett hiperarid, rendkívül száraz körülmények uralkodtak. Ez hatékonyan elrettenthette a kívülről jövő állatokat attól, hogy megpróbálkozzanak az átvágással. Egyúttal azt is megakadályozta, hogy az ott élők kivándoroljanak. Feltehetőleg emiatt a hosszú elszigeteltség miatt alakultak ki az evolúció folyamán a Bunostegos különleges anatómiai sajátosságai is.

Mivel a Pangeának ezt a középső területét őslénytani szempontból még alig tárták fel, ezért nagyon fontos a kutatások további folytatása. "Az olyan helyekről származó ősmaradványok, mint Észak-Niger, sokkal átfogóbb kép kialakítását teszik lehetővé a perm időszak ökoszisztémájáról" - mondta Tsuji.