A meleg miatt visszatérhetnek az óriásgyíkok

gyíkkirály, Barbaturex morrisoni
Vágólapra másolva!
Egy Burmában felfedezett őskövület a világon valaha élt egyik leghatalmasabb gyíkhoz tartozik. A kutatók szerint a globális felmelegedés kedvezhet az óriáshüllők visszatérésének.
Vágólapra másolva!

Nagyjából 180 centiméter hosszú, és körülbelül 30 kilogramm lehetett az az óriásgyík, amelyet most írtak le amerikai kutatók. A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent elemzés azt mutatja, hogy az állat egyike volt a valaha élt legnagyobb növényevő gyíkoknak. (A ma élő legnagyobb gyík, a komodói varánusz 2-3 méteres és 70 kilogrammos, viszont ő ragadozó.)

Az óriásgyík maradványait az 1970-es években, Mianmarban (Burma) találták, és a leletet Jason Head (University of Nebraska-Lincoln) vezetésével most írta le egy amerikai kutatócsoport. A hüllőnek a Barbaturex morrisoni nevet adták a Doors híres énekese, Jim Morrison után. Morrisont ugyanis gyakran becézték Gyíkkirálynak (Lizard King), miután megírta híres versét, a Celebration of the Lizard-ot. A Barbaturex (amely szakállas királyt jelent, mivel a gyíknak valószínűleg bőrlebenyekből álló, színes „szakálla” volt) 36-40 millió éve járhatta Délkelet-Ázsia forró trópusi erdeit, és komoly vetélytársat jelenthetett az emlősöknek.

Gyíkkirály (Barbaturex morrisoni) Angie Fox, Nebraska State Museum of Natural History, University of Nebraska-Lincoln

Napjainkban a növényevő gyíkok, mint például a leguánok és az agámák sokkal kisebbek, mint a nagy növényevő emlősök. Nem tudni azonban, hogy vajon a gyíkok méretét az emlősökkel való versenyzés vagy a mai éghajlat hőmérséklete korlátozza-e.

Gyíkkirály Angie Fox, Nebraska State Museum of Natural History, University of Nebraska-Lincoln

Amikor a Barbaturex élt, nem fedte jégsapka a sarkokat, és nagyon magas volt a légkör szén-dioxid-szintje. Akkoriban, úgy 40 millió évvel ezelőtt a gyíkkirály nagyobb volt a legtöbb emlősnél, ami arra utal, hogy nem az emlősökkel való versengés, vagy az emlősök zsákmányolása korlátozta az óriássá növekedést. Így tehát a globális felmelegedés elvben kedvezne a nagyobb méretű hüllők visszatérésének, ha normális ütemben zajlana, és megmaradnának a természetes élőhelyek.