Elfoglalták a belvárost a kutyák

Száll a púder, és az utolsó pillanatig csattognak az ollók a budapesti kutya-világkiállításon, amelyre 18 ezer kutyát neveztek a világ minden pontjáról. A szurkolók az eredményhirdetéskor síri csendben várják, hogy kire bök rá a bíró, és hatalmas éljenzéssel üdvözlik a győztes kutyákat. A következő napokban az utcán is szembe jöhet néhány érdekes fajta.

"Figyelem, akinek hiányzik egy fekete kisméretű kutyája, fáradjon a kettes kapuhoz" - mondták be nem sokkal a budapesti Kutya Világkiállítás kezdete után. A hatalmas nyüzsgésben nem csoda, hogy elveszett egy kutya: rengetegen lepték el a Hungexpo területét. A felhívás láthatóan csak engem lepett meg, a körülöttem állók a fülük botját sem mozdítják, aminek két oka lehet. Vagy hozzá vannak szokva, hogy időnként elveszik egy kutya, mint a gyerek a strandon, vagy épp nem értenek magyarul.

A yorkshire terrierek hosszú szőrét feltekerik, hogy nehogy összepiszkítsák a nagy fellépés előtt (Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!) Fotó: Hajdú D. András [origo]

A kiállításon ugyanis alig lehet magyar szót hallani, főleg az oroszok vannak nagyon sokan. "Majdnem annyian vannak, mint a magyarok" - mondta egy kiállító. A benevezett 18 ezer kutya közül csupán 3400 magyar tulajdonú, a szervezők szerint többen is nevezhettek volna. Oroszországból több mint 2800 kutya érkezett, a harmadik pedig Olaszország, ahonnan 1700 kutyát hoztak. A nagyobb hazai kiállításokra általában háromezer kutyát neveznek (itthonról és külföldről egyaránt), ilyenekből évente hét-nyolc van.

Egy kis igazítás még fenéknél

A ringek mellett töménytelen mennyiségben száll a púder. A legtöbben a fehér lábú kutyák lábát fehérítik még jobban, legyen az akár egy westie vagy egy bojlertestű bullterrier. Az asztalokra állított, felakasztott kutyák megadóan tűrik, hogy megfelelő irányba fésüljék a szőrüket, vagy a fenekük körül lecsippentsenek még egy kis szőrt. A kutyakiállítás ugyanis valójában egy szépségverseny. Itt nem mérnek szellemi képességeket és fizikai teljesítményt, csupán a jó genetika, a jó felvezetés és a jó kozmetika számít. A kiállítók többsége pedig rutinos, és amint meglátnak egy fényképezőgépet, rögtön puccba vágják a kutyát, és úgy állítják, hogy minél előnyösebb arcát mutassa.

Bedlington terrier (Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!) Fotó: Hajdú D. András [origo]

A feszültség tapintható. A gazdák az utolsó pillanatig igazgatják a kutyákat, és közben fél szemmel a ringben zajló eseményeket figyelik. A sorrend mindig ugyanaz: először a kanok kezdenek, a kölyköktől a veteránokig, majd ezután jönnek a szukák. A népesebb kategóriák bírálata alatt tömegek gyűlnek össze a ringek körül, és szinte a körmüket rágva nézik, hogy a bíró kit hoz ki győztesnek, amit a nyertes kutya szurkolótábora ujjongva fogad. Főleg az olaszok tudnak nagyon örülni.

A kutyákat ugyan egy elfogadott fajtaleírás (standard) alapján bírálják, de ettől függetlenül a bíróknak általában megvan a kedvenc típusuk egy fajtából. Az [origo]-nak nyilatkozó tenyésztők között voltak többen, akik már a kiállítás kezdete előtt elmondták, hogy tudják, hogy a kutyájuk esélytelen, mert a bíró a tömzsibb vagy éppen pont a hosszabb lábú változatokat kedveli. Általában előre lehet tudni, hogy egy adott kiállításon ki fog bírálni. Miért megy valaki mégis ahhoz a bíróhoz, akiről tudja, hogy nem szereti az ő kutyáit?

Amerikai staffordshire terrier (Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!) Fotó: Hajdú D. András [origo]

"A gazda átfogóbb képet kaphat a saját kutyájáról bíróktól vagy tapasztalt nagy tenyésztőktől, arról, hogy mennyire felel meg a fajta standardjének. Ez egy jó alkalom arra, hogy lássa az esetleges különbségeket és hasonlóságokat a fajta többi példányához képest" - mondta az [origo]-nak Karácsony Petra, aki egy szamojéd kutyával érkezett a kiállításra. "Ilyen versenyen, mint ez a világkiállítás, olyan nagy mezőny van, ami ritka nagy lehetőség, hiszen nem minden nap jut el az ember egy ilyen neves és nagy show-ra. Szám szerint 93 nevezett szamojéd volt a világkiállításon. A kiállítók túlnyomórészt külföldiekből álltak, és több híres nagy kennel megmutatta kutyáit a nagyközönségnek."

Szerelemből csinálják

A nevezési díjak a magyar kiállítók részére kedvezményesek voltak, ha valaki időben észbe kapott, akkor nyolcezer forintért benevezhette a kutyáját. A külföldi kiállítóknak ehhez képest legalább 70 eurót kellett fizetni. Ehhez még hozzáadódhat a kozmetikázás költsége, a felvezető díja, az útiköltség, és egyértelműen kiderül, hogy ez egy drága hobbi.

//videa.hu/player?v=qw5VrJx0L52yFjeI

"Minimum 60 ezer forint volt. A kutyákat magunk kozmetikáztuk, de egy-egy sampon is tízezer forintba kerül, szóval nem egy olcsó mulatság" - mondta el az [origo]-nak Nagy Teodóra, a Nordica szibériai husky kennel tulajdonosa, aki hat kutyával érkezett a kiállításra. "Nem éri meg. Azért csináljuk, mert szeretjük. Huszonkét éve ezzel a fajtával foglalkozom, és nagyon sok barátot sikerült szereznem. Ha az ember lelkiismeretesen csinálja, akkor ebből nem lehet megélni. Egy ideig írtuk a költségeket, de nincsen értelme."

Pedig egy-egy pedigrés kölyökkutya, főleg, ha ritkább fajtáról van szó, akár több százezer forintba is kerülhet. Az etetés, az oltások, a speciális orvosi szűrések és a kiállítások költsége azonban nagyon magas. Külföldön az árak még magasabbak, 1000-1500 euro alatt tenyésztőtől nem nagyon kapni kiskutyát. Nem véletlen, hogy a leleményes magyarok közül sokan erre utaznak, és népszerű fajtákat szaporítanak törzskönyv és orvosi szűrések nélkül, hogy aztán külföldön jó pénzért eladják őket.

A belvárost is ellepték a kicicomázott kutyák

A külföldi versenyzők között volt olyan, aki kisbusszal érkezett Oroszországból, de a többség repülővel jött. Satida Bunnag Thaiföldről repült idáig, hogy bemutassa a Magyarországon korábban talán még sosem látott, thai bangkaew fajtájú kutyáját, melyből a kiállításon most négy is indult. Bunnag elmondta, hogy a fajta Thaiföldön nagyon gyakori, és házőrzőként, valamit családi kedvencként tartják.

A díszringben egymást követik a kutyás bemutatók (Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!) Fotó: Hajdú D. András [origo]

Szintén hazánkban különlegesnek számító kutyával érkezett Finnországból Tarja Kallio. Jämthund kutyája az egyedüli induló volt a fajtából, pedig Kallio szerint ezek a kutyák gyakoriak Finnországban. Eredetileg jávorszarvas-vadászatra tenyésztették ki őket, s Kallio elmondta, hogy ők maguk is vadásznak kutyájukkal, mely hazájában az egyik legsikeresebb jämthundnak számít.

Péntek estére már nemcsak a Hungexpót, hanem a budapesti belvárost is elfoglalták a kutyák. A külföldi kiállítók közül sokan a kiállítás után is itt maradnak néhány napra várost nézni, így valószínűleg néhány napig még gyönyörködhetünk (vagy elborzadhatunk) a különleges kutyákban. Egy jó tanács: ha nem tudjuk, milyen fajtáról van szó, inkább kérdezzük meg, mint hogy lekeverékezzük, mert erre nagyon kényesek a gazdák. Lehet, hogy épp egy világgyőztes perui meztelen kutya jött velünk szembe.