Mire költ a NASA a következő években?

Magáncégekkel építtet űrhajót, élesbe fordul a Mars kutatása, űrhajósai ott vannak az ISS-en, készül az újabb űrtávcső és a Cassini szonda lassan egy évtizede kering a Szaturnusz körül. Elég lesz-e a NASA 17 milliárd dolláros 2014-es költségvetése ahhoz, hogy az USA megtartsa vezető szerepét az űrkutatásban?

A közelmúltban nyilvánosságra hozott 2014-es amerikai szövetségi költségvetés még csak terv, és maga a NASA is arra számít, hogy 17,7 milliárd dolláros igénye még csökkenhet. Az elmúlt évek tapasztalata alapján azonban a csökkentés nem lesz drasztikus, így az várható, hogy az amerikai polgári űrkutatás jövőre is 16-17 milliárd dollár körüli összeggel gazdálkodhat. A NASA vezetői négy stratégiai célt tűztek ki. Jobban meg kell érteni saját bolygónkat és meg kell óvni a kozmikus fenyegetésektől. Értékes és hasznos kutatásokat kell végezni a világűrben. Ki kell terjeszteni az emberi jelenlétet a világűr távolabbi térségeire. Folytatni kell a Naprendszer és a Világegyetem távolabbi térségeinek felderítését. Lássuk, melyek a fontosabb programok, küldetések, amelyeket ebből a nem kevés pénzből finanszírozni akarnak.

A legnagyobb tételt, bő 5 milliárd dollárt a tudományos programokra fordítanák. Ennek harmada a Föld és környezete kutatását, illetve bolygónk megóvását szolgálja. Az erre szánt 1,7 milliárd dollárnak csekély, de fontos és látványos része a NASA kisbolygókutató programja. Egyrészt 40 millió dollárral támogatják az aszteroidák, különösen a Föld közelébe merészkedők felderítését. Megkezdik egy nagyszabású program előkészítését, amelynek keretében befognának és a Föld közelébe vontatnának egy kisbolygót, amelyet a jövő évtizedben űrhajósok is meglátogathatnának. A program teljes költségvetése szakértők szerint 2,65 milliárd dollárra rúghat, az előkészítés egyik célja éppen annak tisztázása, meg lehet-e ennél olcsóbban is úszni a nagy kalandot.

A NASA egy kisbolygó befogását tervezi. A Föld közelébe vontatott égitestet a jövő évtizedben űrhajósok is felkereshetik. Az akcióval a NASA bizonyítaná, hogy cselekedni is tudna bolygónk védelme érdekében, ha egy aszteroida becsapódással fenyegetne Forrás: NASA

A tudományos programok másik harmadát a bolygókutatás teszi ki. Folytatódik a Curiosity küldetése a Marson. A Mars-járó még az idén elérheti fő célpontját, az Aeolis Mons-t, majd megkezdi az 5000 méter magas hegy megmászását. (A Curiosity küldetéséről rendszeresen beszámolunk rovatunkban, legutóbb például ebben a cikkben.) A jelenleg működő, több mint egy tucat bolygókutató küldetés folytatása kevésbé terheli a költségvetést. Hasonló a helyzet a Cassini szondával is, amelyik idestova egy évtizede kering a Szaturnusz körül, miközben a gyűrűs bolygót, holdjait és kozmikus környezetét vizsgálja. A küldetés legalább 2017-ig folytatódik. Legalább ilyen fontos az új küldetések előkészítése, a 2014-es költségvetés terhére például megkezdődik a Curiosity 2020 körül induló utódjának tervezése.

A Curiosity még el sem érte legfontosabb célpontját, a NASA mérnökei már a jövő évtized Mars-járóját tervezik Forrás: NASA

A tudományos programok harmadik harmadát az űrcsillagászat alkotja. Ide tartoznak a Nap működését és a Nap-Föld fizikai kapcsolatokat kutató űrszondák éppúgy, mint az űrtávcsövek. Utóbbiak közül a Hubble-űrtávcső (HST) nemrég ünnepelte 23. születésnapját, felvételeivel rendszeresen találkozhatnak rovatunkban is. Jelentős összeget, 658 millió dollárt szánnak a HST utóda, a James Webb-űrtávcső építésére. A távcsőnek sokszori halasztás után és jelentős költségtúllépés mellett 2018-ban kellene pályára állnia. Fő feladata a Világegyetem eredetének kutatása. Bíznak benne, hogy a HST addig működőképes marad, annak ellenére, hogy most már nincs többé lehetőség a korábban több-kevesebb rendszerességgel végrehajtott karbantartó-korszerűsítő javításokra. A további működő küldetések közül leggyakrabban a Naprendszeren kívüli bolygókra vadászó Kepler-űrtávcső szerepel a hírekben.

A NASA programjában fontos szerepet kap a Nap kutatása. A Solar Dynamics Observatory felvételén az óriás napkitörés mellett eltörpül a Föld (a bal alsó sarokban). Egyre nagyobb a naptevékenység és földi hatásai, az ún. űridőjárás kutatásának jelentősége, mert az erős napkitörések Föld környezetébe érő hatása megzavarhatja az érzékeny elektronikus rendszerek működését Forrás: NASA

Jelentős tétel a költségvetésben a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fenntartása és kiszolgálása, ez mintegy 3 milliárd dollárral terheli a NASA kasszáját, amit a 2014 utáni években még némileg emelni is szándékoznak. A hatfős állandó személyzetből általában ketten amerikaiak. A legnagyobb gondot az amerikaiak számára az jelenti, hogy egyelőre kizárólag orosz űrhajókkal lehet eljutni az ISS-re. A NASA vezetői stratégiai célnak tekintik az áldatlan állapot felszámolását, ezért 2014-ben 800 millió dollárt meghaladó értékben rendelnek magáncégektől az ISS-t kiszolgáló fejlesztéseket. Az igazság persze az, hogy ez az amerikai szemmel nézve stratégiailag hátrányos helyzet nem derült égből villámcsapásként állt elő, az űrrepülőgépek leállítását, a Constellation program hányattatásait és az Orion űrhajó fejlesztését hosszabb távú előrelátással jobban össze lehetett volna hangolni.

Az Orion űrhajó fejlesztésére 2014-ben közel 3 milliárdot szánnak. A tervek szerint 2014 és 2017 között már sor kerülhet űrhajósok nélküli repülésekre, az első űrhajósok 2021-ben indulhatnak a világűrbe. Addigra viszont már az ISS küldetésének folytatása válik kétségessé, igaz, az Orionnak nem is az ISS kiszolgálása a célja, az új űrhajóval távolabbi célpontok felé indulhatnak az amerikai asztronauták. Így az ISS kiszolgálását egy idő után - legalább részben - átvehetik a Kazahsztánból induló orosz űrhajóktól az Egyesült Államokból induló magánűrhajók. Talán hamarabb, mint ahogy az orosz űrhajók orosz földről indulnak majd az ISS-hez.

Amióta leállították az űrrepülőgép-flottát, az amerikai űrhajósok is csak az orosz Szojuz űrhajókkal juthatnak el a Nemzetközi Űrállomásra. Kevin Ford, az ISS 34. személyzetének amerikai parancsnoka és két orosz társa március 16-án érkezett vissza az űrállomásról Forrás: NASA

Az űrszállító eszközök fejlesztése területén a NASA három legfontosabb partnere a Boeing, a Sierra Nevada és a Space-X. A Boeing CST-100 űrhajója a tervek szerint 2016-tól kezdheti az ISS kiszolgálását. A Sierra Nevada Corporation az Álomvadász (Dream Chaser) nevű kis, hagyományos hordozórakéta tetején indítható, de repülőgépként leszálló űrrepülőgépet építi, a gép hét űrhajóst szállíthat az ISS-hez. A Space-X Dragon űrhajójának teherszállító változata már sikerrel debütált, az emberek szállítására is alkalmas változat fejlesztése még folyik. Akármelyik is lesz a befutó, a lényeg, hogy megszűnik az USA kiszolgáltatott helyzete az ISS ellátásában.

Az Orion űrhajó valódi méretű makettjével az eszköz vízreszállási tulajdonságait ellenőrzik a NASA Langley Űrközpontjában Forrás: NASA

17 milliárd dollár rengeteg pénz, sok programra elég. Nem csoda, hogy csak ízelítőt tudtunk adni a NASA jelenlegi és tervezett tevékenységéről. A futó programok sokaságáról az érdeklődők a NASA honlapján tájékozódhatnak, a 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetési terv áttekintő táblázatát pedig itt találják meg. A nagy kérdés az, hogy elég-e ez az évi 17 milliárd dollár a vezető szerep fenntartásához. Mindenesetre a riválisok - elsősorban Oroszország és Európa - mindent megtesznek azért, hogy legalább néhány területen ne az USA-é, hanem az övék legyen a vezető szerep.