Áttörés a mesterséges vesék előállításában

Első alkalommal fordult elő, hogy teljes egészében laboratóriumi körülmények között előállított vesék a beültetés után normálisan működtek, és vizeletet választottak ki. A patkányokon elvégzett sikeres kísérlet után az emberi alkalmazás is belátható távolságba került a kutatók szerint.

Egészségesen elpusztult patkányok veséit használták fel a bostoni Massachusetts General Hospital szakemberei új vesék előállításához. A kutatók a vesékről vegyszerekkel mosták le az elhalt sejteket, és csak a kötőszövetes váz maradt meg. A szervet ezt követően kétféle sejttípus segítségével regenerálták: emberi köldökzsinórvér-sejteket használtak az érrendszer helyreállításához, valamint újszülött patkányok vesesejtjeit a többi szövet előállításához.

A kutatók eredményeiket a Nature Medicine folyóiratban jelentették meg. Mesterséges szerveket (például légcsövet) korábban is állítottak elő, de mindeddig a vese a legbonyolultabb szerv, amely ilyen "szövetmérnökséggel" készült.

A kész veséket patkányokba ültették be. Ezután első alkalommal fordult elő, hogy teljes egészében laboratóriumi körülmények között előállított vesék a beültetés után normálisan működtek, és vizeletet választottak ki (bár egyelőre kevésbé hatékonynak bizonyultak, mint az eredetiek, a normális vizeletennyiségnek csupán egyharmadát választották ki). Az eredményről a New Scientist áttörésként számol be.

A vese az egyik leggyakrabban átültetett szerv, és a várólisták nagyon hosszúak, ezért volna hatalmas jelentősége a mesterséges vese előállításának. A szerv feladata, hogy a vérből kiszűrje az anyagcsere végtermékeit, továbbá fontos szerepe van a víz- és sóháztartás szabályozásában is.

Ami a jövőbeli emberi alkalmazást illeti: a betegek saját sejtjeinek felhasználásával építenék meg a vesét, így azt sokkal kisebb valószínűséggel lökné ki az immunrendszer. Bizonyos esetekben még a páciens beteg veséjéből is építhetnének új szervet.