Példátlan kutatás indult az idegenek nyomai után

A Földön kívüli értelem kutatóit (SETI) nem keseríti el, hogy immár bő fél évszázada eredménytelenül próbálkoznak földönkívüliektől származó üzeneteket fogni. Egyesek úgy vélik, érdemesebb lenne az idegenek által alkotott tárgyakat keresni.

Történtek már ilyen próbálkozások, most azonban három kutatócsoport minden korábbinál nagyobb térrészre akarja kiterjeszteni a kutatást. Nem holmi apróságokat keresnének, nem űrhajókat vagy hátrahagyott monolitokat. Nagy léptékben gondolkoznak: két csoport az idegenek iparára szeretne rábukkanni, a harmadik inkább a tevékenységüket jelző szeméthegyeket túrná át. Bolygó méretű erőműveket keresnek, a csillagokat körülvevő gyűrűket vagy gömböket. Naprendszer kiterjedésű számítógépeket vagy akkora szerkezeteket, amelyek egy egész galaxist képesek elhalványítani. Logikusnak tartják, hogy az emberiség által néhány évszázad alatt elért technikai fejlődés évezredekre vagy évmilliókra extrapolálható.

Gömbök a csillagok körül

Freeman Dyson amerikai fizikus már 1960-ban úgy okoskodott, hogy a fejlődő civilizációk egyre több energiát fogyasztanak, márpedig a bolygórendszerek legjelentősebb energiaforrása maga a csillag, amely körül a bolygók keringenek. Az emberiség energiafelhasználása jelenleg a Föld felszínére eső napfény mindössze 0,01 százalékának felel meg, vagyis igényeink bőségesen kielégíthetők lennének. Ha azonban szerény, évi 1 százalékos növekedést tételezünk fel, akkor 1000 év múlva már több energiára lenne szükségünk, mint amennyi a Napból a Földet éri. Más energiaforrás szóba sem jöhet, mert a hulladékhő felperzselné a Földet. Ezért Dyson arra gondolt, hogy évezredek vagy évmilliók fejlődése nyomán a civilizációk arra kényszerülnek, hogy napelemekből álló gömbhéjjal vegyék körül a csillagokat.

Ha a Napot a Föld távolságában Dyson-gömbbel vennénk körül, akkor a Naprendszert kifelé csak infravörös sugárzás hagyná el Forrás: Wikimedia Commons

Ezeknek az úgynevezett Dyson-gömböknek a felépítési nehézségét figyelmen kívül hagyva Dyson arra gondolt, hogy ha léteznének ilyen, földönkívüliek által épített szerkezetek, azokat ki tudnánk mutatni. Carl Sagan amerikai csillagász 1966-ban arra is rámutatott, hogyan. A Dyson-gömb eltakarja a csillag fényét, viszont meleg, tehát infravörös sugárzást bocsát ki. Ha tehát erős infrasugárzást észlelünk onnan, ahol a látható fény tartományában semmi sem látszik az égen, akkor gyanakodhatunk az idegenek természetátalakító munkájára.

A bökkenő az, hogy bizonyos természetes objektumok, például a porgyűrűvel vagy porkoronggal körülvett fiatal csillagok hasonlóan nézhetnek ki. Színképük alapján azonban megkülönböztethetők egymástól. A természetes objektumok színképében bizonyos hullámhosszakon fényes vagy sötét vonalak, sávok látszanak. Ezzel szemben a meleg, mesterséges gömb folytonos sugárzást bocsát ki, színképe jellegtelen, "unalmas".

Az infravörös égbolt részlete a WISE-műhold felvételén Forrás: NASA

Más galaxisokban is keresik őket

Az elmúlt évtizedekben többen megpróbálkoztak már árulkodó jelekre bukkanni az IRAS infravörös csillagászati műhold által 1983-ban gyűjtött adatokban - eredménytelenül. Igaz, csak a Tejútrendszer kis részét, a Nap 1000 fényéves környezetét vizsgálták. Most új lendületet kaphat ez a kutatás, mert a Templeton Alapítvány "New Frontiers" (Új határok) programja keretében néhány százezer dollárral támogatta a kutatást. Új távcsövek, űrtávcsövek építésére ez kevés, az amerikai WISE infravörös csillagászati műhold és a Spitzer infravörös űrtávcső adatainak tüzetes átvizsgálására azonban elég.

Az Alapítvány támogatásával Jason Wright (Pennsylvania Állami Egyetem) ezekben az űrcsillagászati adatokban szeretne a Dyson-gömbök jelenlétéről árulkodó nyomokra találni. Nemcsak a Tejútrendszert kutatná át, hanem távolabbra is nézne. Úgy gondolja, hogy ha a Dyson-gömböket építő civilizáció elterjed egy galaxisban, és a csillagok tetemes hányadát körbeépíti, akkor az egész galaxis a megszokottnál vörösebbnek látszik. Ezért a WISE adataiban olyan galaxisokat is próbál keresni, amelyek infravörösben fényesek, az optikai tartományban mégsem látszanak.

A NASA Spitzer-űrtávcsöve is az infravörös égboltot kutatja Forrás: NASA/JPL-CalTech

Megpiszkált csillagok

A másik két csoport a Kepler-űrtávcső adatait akarja elemezni. A Kepler a csillagok fedéseit vizsgálja. Andrew Howard (Hawaii Egyetem, Honolulu) és Geoffrey Marcy (Berkeleyi Kalifornia Egyetem), illetve Lucianne Walkowicz (Princeton Egyetem) úgy gondolja, hogy az idegen civilizációk a Dyson-gömöbknél kisebb, de a csillagot azért időnként eltakaró tárgyakat alkothatnak. Feltételezik, hogy ezek a tárgyak nem gömb alakúak, ezért ha ezek fedik el a csillagot, akkor a fényváltozás menete alapján egy ilyen fedés megkülönböztethető attól, amelyet természetes objektum, vagyis egy gömb alakú bolygó okozott.

A Maffei-2 jellegzetes infravörös galaxis a Spitzer-űrtávcső felvételén Forrás: NASA/JPL-CalTech

A kutatók szerint minél inkább el tudjuk képzelni, mit csinálhat, hogyan gondolkozhat egy nagyon fejlett civilizáció, annál könnyebben észrevesszük az égen a kozmikus léptékű beavatkozások nyomait. Jellegzetes felvillanásokat okozhat például, ha az óriási napelemtáblákon vagy egy napvitorlán megcsillan a csillag fénye. Figyelemmel kell lenni minden olyan finom asztrofizikai jelre, amelyre nem adható természetes magyarázat. Feltűnő lehet, ha egy civilizáció "belepiszkál" a csillaga működésébe, azért, hogy meghosszabbítsa az élettartamát vagy számára hasznos anyagokat állítson elő. A kutatást támogató New Frontiers program tiszteletbeli tanácsadója nem más, mint maga Freeman Dyson.