Alattomos cuki állatok

kihalófélben lévő állatok, óriás panda
Vágólapra másolva!
Egy plüsspanda cuki, de az igazi már nem biztos, hogy örül neki, ha elkezdik babusgatni. A simogatnivaló külső nem minden állatnál egyenlő a barátságos természettel.
Vágólapra másolva!

Múlt héten Fehéroroszországban meghalt egy ember, miután megharapta egy hód. A horgászni készülő férfi le akarta fotózni az állatot, de az nekitámadt, és úgy beleharapott a combjába, hogy elvérzett. A hód alapvetően békés állat, nálunk sokan az egyik barkácsáruház kabalaállataként is ismerhetik. Hatalmas, folyamatosan növő metszőfogai koptatása miatt állandó rágásra van szüksége, de csak növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Ha azonban veszélyben érzi magát, támadásba lendülhet.

Eurázsiai hód Forrás: Wikimedia Commons

Fiókákat féltő madarak

Nemcsak félelemből támadhatnak az állatok, hanem az is lehet, hogy élelemhez akarnak jutni. Néhány héttel ezelőtt épp a buszhoz tartottam, amikor éreztem, hogy valami beleakad a hajamba. Hirtelen felkaptam a fejem, és egy dolmányos varjút láttam elrepülni. Nagyon meglepett a dolog, mert bár jártam már úgy, hogy a Pálmaházban egy madár kitépte néhány hajszálam (valószínűleg fészekanyagnak), mégsem számítottam rá, hogy egyszer majd az utcán rám száll egy madár.

Az eset után kíváncsiságból felhívtam a Magyar Madártani Egyesületet, ahol elmondták, ez nem is olyan ritka jelenség. Valószínűleg a kezemben lévő szendvics lehetett a támadás célpontja, de sokkal gyakoribb, hogy a fiókanevelés időszaka alatt támadnak rá a varjak az emberekre. Jellemzően ez kimerül abban, hogy a madár hirtelen támadásokat intéz, az már ritkább, hogy tényleges fizikai kontaktusig fajul a dolog.

A legtöbb állat akkor jelenthet veszélyt az emberre, ha kicsinyei vannak. A hatalmas hattyúk például kifejezetten harciasan védik fiókáikat, és sziszegve támadnak a túl közel merészkedő emberre. Egy ekkora madár komoly sérüléseket tud okozni, ezért célszerű tisztes távolságot tartani, ha utódokat nevel.

Egyik kollégánk a Runde nevű norvég szigeten került összetűzésbe madarakkal fotózás közben. "A fészküket védő sirályok mélyrepülésben támadtak. Amikor 15 centire a fejemtől húztak el vijjogva, mint egy stuka, megfutamodtam. De az egyik haveromat egy halfarkas támadta meg ugyanott, az még durvább volt."

Az óriáspanda mókából támad, a majom fürdőruhát lop

A medvék többsége tekintélyt parancsoló ragadozó, és kevés embernek jut eszébe provokálni őket. Ezzel szemben a szintén medvék közé tartozó, számos videó puha, ölelgetnivaló sztárjáról, az óriáspandáról már kevesebben gondolják, hogy veszélyt jelenthet az emberre. Ennek mond ellent az alábbi felvétel, amin jól látszik, hogy egy állatkerti óriáspanda elkapja a rácson keresztül egy turista kabátját. A férfit úgy sikerült kimenteni az állat karmai közül, hogy a kabátot levették róla. Az utolsó jelenetek alapján épp ez volt a panda célja, ugyanis láthatóan nagy örömét lelte a farmerdzsekiben.

Szintén a tolvajlás motiválja az indiai és afrikai majmokat is. Ezek az állatok teljesen megszokták az ember jelenlétét, és első ránézésre még aranyosnak is tűnhetnek. A látszat azonban csal, az [origo] egyik munkatársának például a napszemüvegét lopták el az indiai majmok. "A túravezető előre figyelmeztetett mindenkit, hogy a majmok lopósak, de azt gondoltam, hogy nagy baleknak kell lenni ahhoz, hogy egy majom lelopja az ember fejéről a szemüvegét. A városban (Vrindavan - a szerk.) amúgy szent állatnak számítanak, eléggé elszaporodtak és az átlagosnál is bátrabbak. Aztán egy óvatlan pillanatban a hátam mögül egy parkoló kisbusz tetejéről leemelte a szemüvegem. Úgy hallottam, hogy egész maffia épült ki ott: az emberek egy kis banán segítségével kiimádkozzák a majom kezéből a szemüveged, te pedig visszavásárolhatod a segítőkész járókelőtől. Mindenki jól jár. Sajnos az én majmom nem volt beavatva, és nem tudta, hogy ha banánt kap, akkor a szemüveg visszajár. Így megtartotta mindkettőt."

Egy másik kollégánk Afrikában került összetűzésbe a majmokkal. "Kenyában beugrott egy a terepjárónk félig lehúzott ablakán, és elvitte a kajászacsinkat. Másnap egy másik a szálloda teraszáról a kenyereskosarat nyúlták le reggeli közben. A 4. emeletre is fel bírtak jönni, úgyhogy szigorúan zárni kellett az ajtókat, de így is lecincálták a kötélről az erkélyen száradó fürdőruhákat."

Jönnek az agresszív mókusok Magyarországra

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Olaszország parkjaiban a nyomulós mókusok okozhatnak meglepetést. Az arrafelé előforduló szürke mókus sokkal könnyebben hozzászokik az ember közelségéhez, mint a nálunk élő vörös mókus. Hamar megtanulja, hogy az embertől táplálékra számíthat, ám egy idő után könnyen etetőgépnek nézheti az embert, és erőszakosan követelheti az ennivalót. Agresszívvá azonban csak akkor válik, ha sarokba szorítják, és úgy érzi, nincs más kiút. Péntek Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Urbanizációs Kutatócsoportjának tagja korábban az [origo]-nak azt mondta, hogy néhány évtizeden belül Magyarországra is megérkezhetnek az Európában invazívan terjedő szürke mókusok.

Vannak állatok, amelyek megszokták az ember jelenlétét, és kíváncsiságból közelednek, ilyenek a fenti történetekben szereplő majmok vagy az állatkerti panda. Ezzel szemben a vadon élő állatok elsősorban félelemből vagy táplálékszerzés céljából támadnak az emberre. Klasszikus etológiai definíció szerint ezekben a helyzetekben nem beszélhetünk agresszióról, ugyanis az agresszió fajtársak ellen irányul. Az állat-ember konfliktusok során megmutatkozó viselkedést ezek alapján inkább ragadozó elleni viselkedésként lehet jellemezni, s ilyenkor az állatok nem feltétlenül akarnak testi kontaktusba kerülni az emberrel (hiszen ezzel saját testi épségüket is veszélyeztetik), inkább csak elijeszteni szeretnék.