Honnan jött a toalettpapír?

A világ egyes részein a mai napig luxuscikknek számít, míg a fejlettebb országokban tonnaszám fogyasztják a WC-papírt. Van belőle extra lágy, aloe verás, illatos, képregényes és még nedves változat is. Honnan jött a toalettpapír?

"Hatalmas és egyedülálló felfedezés!" - ezzel a szalagcímmel jelent meg az 1850-es években a Scientific American tudományos ismeretterjesztő folyóiratban az első hirdetés a modern WC-papírról. A gyártó Joseph C. Gayetty egyenesen koruk legnagyobb áldásának nevezte a terméket, és úgy reklámozta, hogy megelőzi az aranyeret. A Gayetty's Medicated Paper névre hallgató papírt nem tekercsekben, hanem laponként, csomagban (mint ma a dobozos zsebkendőket) árulták, és minden lapon szerepelt a Gayetty felirat.

Gayetty WC-papírja

Már a 14. században volt illatos változat

Nem Gayetty találta azonban fel a vécépapírt, hanem mint sok minden más, ez is Kínából ered, írja a New Scientist cikke, melynek szerzője, Richard Smyth 2012-ben egy könyvet írt a toalettpapír históriájáról. Papírt már a 2. század óta használnak Kínában, és az első említés az illemhelyen történő alkalmazásról a 6. század végéből származik. A 14. századra Csekiang tartományban olyan manufaktúra működött, amelyik évente több millió csomag WC-papírt készített. 1393-ban, a Ming-dinasztia uralkodása alatt feljegyezték, hogy a császári udvar részére 720 ezer lap (egy lap 60-90 centi hosszú volt) toalettpapírt szállítottak. Hongwu császárnak pedig 15 ezer lap különösen puha és illatosított papírt készítettek.

A világ más részein a szegényebbek vizes mosást, falevelet vagy más természetes növényi dolgot használtak alsó felük tisztán tartására, míg a gazdagabbak gyapjúval törölték a feneküket. Az ókori Rómában egy bot végére tűzött szivacsot alkalmaztak, amit sós vízbe áztattak. A brit arisztokraták ruhát használtak - vagy épp egy szolgával töröltették ki a hátsó felüket. A nyomtatás terjedésével aztán egyre népszerűbben lettek az elavult röpiratok, könyvek oldalai. Ezek után rukkolt elő Gayetty, s nagyjából vele egyszerre a brit GW Atkins&Co. a WC-papírral.

Nehezen terjedt el

Gayetty toalettpapírja hamar megjelent a boltok polcain. A gyártó kijelentésével, miszerint a papír gyógyítja és megelőzi az aranyeret, felheccelte az orvosokat, és számos szakmai lapban támadták a WC-papírt. A neves The Lancet kifigurázta, hogy ez az egyszerű papír helyettesíti az orvosi beavatkozást, míg a Medical and Surgical Reporter azt írta, hogy Gayetty kihasználja az emberek hiszékenységét.

Francia toalettpapír az 1960-as évekből

Gayetty sikere mérsékelt volt, sokan ugyanis feleslegesnek tartották, hogy fizessenek a WC-papírért, amikor ott az előző napi újság. Az 1890-es években aztán a Scott fivérek előrukkoltak a tekercses WC-papírral, és eredményesebbek voltak, mert sikerült szállodákkal és gyógyszertárakkal megállapodniuk. Az emberek eleinte szemérmesek voltak, de aztán a vízöblítéses vécékkel együtt az abba dobható papír is elterjedt. A fogyasztók akkoriban nem voltak túl kényesek, az 1930-as években például egy gyártó azzal reklámozta a termékét, hogy szálkamentes. Mára a WC-papír üzlet annyira fellendült, hogy egy átlag amerikai évente 20 ezer lapot használ el belőle. A fejlettebb országok lakói valószínűleg el sem tudnák képzelni nélküle az életüket, míg sok helyen a mai napig régi újságot vagy leveleket használnak.

Fidel Castro képével díszített guriga Miamiban

Luxusbidé vagy komposztvécé a jövő?

Könnyen lehet azonban, hogy a hátsó fél tisztán tartására a jövőben visszatér az egyik legősibb, vízöblítéses módszer. A japán Toto cég ugyanis elektromos luxusbidékkel forradalmasította a vécéhasználatot az 1980-as években. Az intim testtájak tisztítására szolgáló bidé (franciául pónit jelent) valószínűleg 17. századi francia bútorkészítők találmánya lehet. A víz házakba történő bevezetésével a 20. században terjedt el, és ma már számos változata ismert, a különálló bidétől kezdve a hordozható típusig.

A Toto vécéjén állítható az ülőke, az öblítő vízsugár és a szárító levegő hőmérséklete is

A japánok csúcsbidéje, a Washlet fűthető ülőkével rendelkezik. Az intim tájakat meleg vízsugár öblíti, majd meleg levegő szárítja. A találmány Japánban annyira népszerű, hogy 2009-re már a háztartások 72 százalékában ilyen vagy ezzel egyenértékű WC-t használtak.

Az is lehet, hogy a környezettudatosság terjedésével a komposzt WC-k kerülnek majd előtérbe, melyekhez nincs szükség vízvezetékre. Ezekben a magas hőmérsékleten zajló komposztálás során elpusztulnak a vírusok és a baktériumok, a komposzt pedig trágyázásra felhasználható.