Neander-völgyi vírusokat találtak rákbetegekben

Az ősi vírusok félmillió éve épültek be a két emberfaj közös ősébe, és lehet, hogy még ma is betegségeket okoznak.

Az Oxford és a Plymouth Egyetem kutatói Neander-völgyiek maradványaiból kivont DNS-t hasonlítottak össze rákbetegekből származó DNS-sel. Eredményeik szerint a mai ember DNS-állományában is jelen vannak a 30 ezer éve kihalt Neander-völgyiekre jellemző vírusok (pontosabban a vírusok genetikai anyaga, szekvenciája). A kutatók ugyanerre az eredményre jutottak egy pár éve Szibériában felfedezett másik kihalt emberfaj, a gyegyiszovai ember esetében is.

Az eredmény arra utal, hogy ezek az ősi vírusok a három emberfaj közös ősét fertőzhették meg, körülbelül félmillió évvel ezelőtt. A vírusok genetikai anyaga aztán beépült a közös ős DNS-állományába, és azóta nemzedékről nemzedékre továbbadódik (illetve a két kihalt fajban továbbadódott).

Ezt a jelenséget régóta ismerik a genetikusok. Becslések szerint a mai ember genetikai állományának 1%-a ilyen beépült vírusokból áll (ezeket nevezik humán endogén retrovírusoknak, HERV-knek). A beépült vírusszekvenciák az emberi DNS-állománynak (genomnak) azon részében vannak, amely nem kódol fehérjéket: ez a régebben szemét-DNS-nek nevezett tartomány, amely egyébként a genom több mint 90%-át alkotja.

A „szemét-DNS” szerepét intenzíven kutatják. A mostani eredmény kapcsán a kutatók elmondták: lehetséges, hogy ezek a régi vírusszekvenciák bizonyos körülmények között aktiválódnak, és a mai emberben is betegségeket okoznak. Állatokban ilyen jelenséget már megfigyeltek.

A rákbetegségek egy részében ősi vírusok aktiválódása állhat a háttérben. A régi vírusok azonosítása így új terápiás célpontokat jelenthet.