ISON: újabb drámai fordulat, egy napra a Naptól

A keddi rossz hírek ellenére fényesnek és erősnek látszik az ISON a sorsdöntő napközelség előtt. Mire számíthatunk a következő napokban?

A kedd esti rossz hírek (idő előtt széteshetett az ISON magja) után újra örülhetnek azok, akik figyelemmel követik az üstökös fordulatokban gazdag történetét. A Nap felé száguldó égitest ugyanis a legújabb képeken – amelyek egy részét már a SOHO napkutató szonda készítette – az eddigieknél fényesebbnek és erőteljesnek látszik, és úgy tűnik, hogy a magja mégis egyben van (ezt most többek között a Spaceweather.com nyitó oldalán olvashatjuk).

Az ISON bedugja a fejét a SOHO űrszonda egyik kamerájának látómezejébe 2013. november 27-én hajnalban. Az üstökös 4 óra irányában látható. Középen kitakarva a Nap, amelyből éppen egy nagy anyagkitörés indul, de ez várhatóan nem fogja eltalálni az üstököst Forrás: NASA

Az ISON fényesedése a STEREO-A űrszonda november 20–25. között készült felvételeiből összeállított animáción is jól látható:

Az animáción látható fényesedés azért megnyugtató, mert ugyanabban az időszakban zajlott, amelynek alapján – más megfigyelésekből – a keddi rossz hírek megjelentek a mag esetleges széteséséről.

Mire számíthatunk a következő napokban? Az ISON november 28-án, magyar idő szerint 19.38-kor lesz napközelben. Ez az, ami biztos, minden más bizonytalan. Ahogyan a NASA keddi (magyar idő szerint 19 órakor kezdődött) sajtótájékoztatóján elhangzott: az ISON olyan, mint egy új dinoszauruszfaj, amiről korábban semmit nem tudtunk, és most kezdjük összerakni a csontjait. Az ISON egy "friss" üstökös, amely most jár először a Nap közelében, és éppen ilyet még soha nem láttak a csillagászok.

Ahogy cikkeinkből is érzékelhető, valóban nagyon bizonytalan, hogy mekkora az ISON magja, és túléli-e a napközelséget. "Amit nagyon szeretnénk látni, az a napközelség utáni jelentős felfényesedés, méghozzá több magnitúdóval" – mondja Sárneczky Krisztián, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa. Ez azt jelenti, hogy a Naptól "kifelé" jövet sokkal fényesebbnek kell látszania az égitestnek, mint amikor "befelé" ment. Ez a Napot nagyon megközelítő, úgynevezett napsúroló üstökösök jellemzője, a Nap közelében belőlük kihulló sok anyag miatt.

A szakember szerint már 29–30-án érzékelnünk kellene ezt a felfényesedést a napkutató űrszondák képein. Körülbelül hétfőtől (december 2-tól) pedig jönnek majd a földi képek is. Ha nem látunk fényesedést, akkor az azt jelenti, hogy vagy nem hullott ki elég anyag az üstökös magjából, vagy azt, hogy tényleg idő előtt szétesett. Egyik esetben sem lesz érdemes keresni szabad szemmel.

Ha viszont a remélt felfényesedést észleljük, akkor december első hetében kezdődhet a nagy üstökösvadászat. December első hetében a hajnali égbolton, napkelte előtt láthatjuk majd a remények szerint igen látványos csóvát, szabad szemmel is.