Képek a jövő űrbányáiról

2015-ben indítaná első űrhajóit a Deep Space Industries cég. A kedden bemutatkozott kisbolygóbányász vállalkozás néhány évvel később már a világűrben hasznosítaná a kitermelt fémeket.

A Föld közelében több száz olyan kisbolygó található, amelyek megközelítése könnyebb, mint a Holdé. Ezeket célozná meg az amerikai Deep Space Industries (DSI) cég, hogy kiaknázzák a bolygók értékes fémkészleteit, és világűrbe telepített 3D nyomtatók segítségével hasznosítsák is azokat.

A kisbolygók értékes alapanyagok forrásai lehetnek, például nikkelt és a platinacsoport elemeit (pl. platina, palládium) tartalmazhatják. A rajtuk lévő víz pedig hidrogénre és oxigénre bontva értékes rakétahajtónyagként szolgálhat.

A DSI apró műholdak (cubesatok, mint a MASAT nevű magyar műhold) egymáshoz kapcsolásával építené fel FireFly (szentjánosbogár) nevű, 55 kilogrammos űrhajóit. Az űrhajók 2-6 hónaposra tervezett útjaik során földközeli kisbolygókhoz látogatnának el, hogy aztán a cég szakemberi eldöntsék, melyeken érdemes bányászni. A cég 2015-ben indítaná útjára az első FireFly-t.

Fantáziarajz a FireFly űrhajókról

A tervek szerint egy évvel később nagyobb, DragonFly (szitakötő) nevű űrhajókat küldenének a kiszemelt kisbolygókhoz, hogy mintákat gyűjtsenek. Becslések szerint egy ilyen út 2-4 évig tartana, és egy űrhajó akár 70 kilogrammnyi mintát is Föld körüli pályára szállíthat. (A tervekben arról nem esik szó, hogy ezt a Földre hoznák.) A cég állítása szerint olyan technológiával rendelkeznek, amellyel hatékonyan ki tudják vonni az értékes fémeket a kisbolygókból származő kőzetekből, és 3D nyomtatók segítségével hasznosítani is tudják azokat.

Így venne mintát a DragonFly

A cég minden munkafolyamatot az űrben végezne. Távolabbi terveik között szerepel, hogy kommunikációs műholdakat és űrbeli naperőműveket állítsanak Föld körüli pályára. Az elképzeléseket Rick Tumlinson, a DSI alapítója és elnöke mutatta be január 22-én. A tájékoztatón arról nem esett szó, hogy pontosan milyen forrásokból fedeznék a dollármilliókat igénylő vállalkozást.

Ehhez hasonló űreszközökkel termelnék ki a nyersanyagokat

Elsőként 2012-ben az amerikai Planetary Resources cég jelentette be, hogy kiaknázná a földközeli kisbolygók nyersanyagkészleteit. Az úttörő vállalkozás vezetői között van például Larry Page, a Google alapító tulajdonosa, James Cameron, aki a Mariana-árok feneke után a világűrben keres új kihívásokat és Charles Simonyi, aki már kétszer járt az űrben fizető utasként. A NASA egyik legújabb ötlete is az, hogy Hold körüli pályára vontatna egy kisbolygót.

Az évszázad üzlete lehet a kisbolygóbányászat

Egy 1 kilométer átmérőjű, fémekben gazdag kisbolygó közel 30 millió tonna nikkelt, 1,5 millió tonna kobaltot és 7600 tonna platinát tartalmazhat. Mai földi árakon ezek együttes értéke néhány százmilliárd dollár körül van. Egy 1 kilométeres, fémben gazdag kisbolygóban lévő vas mennyisége legalább annyi, vagy több, mint amennyit bolygónkon egy év alatt kitermelnek. Ha a jövőben igény lesz Földön kívül építményekre, vagy az űrben vízre, üzemanyagra - olcsóbb lehet az űrbeli nyersanyagforrás, mint a földi. Az árakat a kereslet nagyságán túl a Föld felszínéről érvényes felbocsátási költség is befolyásolja. Utóbbi jelenleg nagyságrendileg 10 ezer dollár környékén van kilogrammonként.