Példátlan lépéssel kezdi az évet a Mars-járó

Eddig hibátlan a Curiosity küldetése: a tökéletes landolás után minden korábbi Mars-járónál gyorsabban halad a felszínen. Fő tudományos célpontját 2013 szeptemberében éri el, de addig sem fogunk unatkozni: már januárban olyan műveletet végez, amilyenre még nem volt példa a Mars kutatásában.

2012. augusztus 6-án közel húszezren követték élőben rovatunkban a Curiosity landolását a Marson. A rendkívül bonyolult művelet - amelynek sikere érdekében körülbelül 1 millió számítógépes szimulációt végeztek a Földön - pontosan a terv szerint zajlott. Az egyik kamera már a landolás közben is működött, felvételeiből látványos videó készült. A rover várakozáson felüli pontossággal érkezett meg a Gale-kráter aljzatára. A kijelölt ponttól való eltérés mindössze néhány száz méter volt, ami azt jelenti, hogy az újfajta, "égi darus" landolási módszeré a jövő, és elfelejthetjük az összevissza pattogó ballonokat. Az új technológiával lehetővé válik az is, hogy a távolabbi jövőben egy előre telepített bázis mellé érkezzenek meg az első űrhajósok a Marson.

A Curiosity egyik legutóbbi "önarcképe", amely egy különleges trükkel készült (ahogyan az előző is). A háttérben az Aeolis-hegy, a fő tudományos célpont

Az első 30 marsi napon (egy marsi nap körülbelül 40 perccel hosszabb egy földinél) a Mars-járó berendezéseinek, műszereinek tesztelése zajlott, és a NASA elkönyvelhette a második nagy technológiai sikert. A mintegy 8,5 hónapos utazás, majd a landolás során semmi nem hibásodott meg, minden tökéletesen működik. A sorra bekapcsoló kamerák egyre jobb felvételein egy egészen "Föld-szerű" táj képe bontakozott ki előttünk.

A Curiosity ezután nekilódult, és minden korábbi Mars-járónál gyorsabban haladva eddig körülbelül 600 métert gurult a kráter aljzatán. Naponta átlagosan több tíz métert tesz meg, és a napokban megérkezett a Yellow Knife Bay nevű enyhe mélyedéshez (lásd az alábbi képen), ahol 2013 januárjában elvégzi az első kőzetfúrást. Ilyen művelet még nem volt a Mars kutatásának történetében. A furatból kinyert anyagot beépített laboratóriumában elemzi majd.

Az első tudományos vizsgálatok megerősítették, hogy a Gale-krátert valóban víz töltötte ki régen. Erre egyrészt a Curiosity által megfigyelt, a folyóvízi szállítás által lekerekített kavicsokból álló kövek (úgynevezett konglomerátumok) utalnak. Másrészt elkészült az első olyan kép a Mars kutatásának történetében, amelyet egy leszállóegység készített múltbeli vízfolyásnyomokról. Itt a kráterperemi hegyvonulatokról, pontosabban az azokba vágódó völgyekről van szó.

A Curiosity gurulását néhány napra fel kellett függeszteni, mert egy, a landolás során lehullott műanyagdarab okozott némi fejtörést az irányítóknak. Ezután a rover jó tempóban haladt a Rocknest nevű hely felé, ahol elvégezte az első talajelemzéseket. Az ezt övező felesleges felhajtásról mi is beszámoltunk, ettől függetlenül az eredmények érdekesek. Egyrészt a Curiosity által elemzett talaj összetétele gyakorlatilag ugyanolyan, mint amilyet más Mars-járók a bolygó más pontjain megfigyeltek. Ez nagy különbség a Földhöz képest, ahol a lokális aprózódástermékek jellemzőek. A Mars felszíni törmelékanyaga viszont globálisan elkevert (homogenizált), a szél munkájának köszönhetően.

A talajelemzés másik, egyelőre nem teljesen világos eredménye klórt tartalmazó egyszerű szerves molekulák kimutatása volt. Ezekről megállapították, hogy a bennük lévő klór biztosan marsi eredetű, a szén azonban lehet földi szennyeződés is, és a molekulák a vizsgálat során is kialakulhattak.

Finoman rétegzett üledékek, amelyek ugyancsak az egykori vizes környezetre utalnak

Továbbra is nagy kérdés tehát, hogy vannak-e szerves anyagok a Mars talajában, illetve kőzeteiben. Erre 2013-ban kaphatunk választ, amikor a rover eléri fő tudományos célpontját, az Aeolis-hegy oldalában lévő üledékes rétegeket. Egyelőre az is nyitott kérdés maradt, hogy van-e metán a bolygó légkörében. A Curiosity egyelőre nem mutatta ki ezt a gázt. A légkör vizsgálatának más eredményei megerősítették, hogy a Mars a múltban, több milliárd éve elvesztette gázburkának nagy részét. Ezután vált száraz és fagyos bolygóvá, ahol - amennyiben valaha kialakult - csak a felszín alatt létezhet az élet.