Mégse Európa az emberi technológia őshazája

A modern emberi technológia Dél-Afrikában fejlődött ki több mint 70 000 éve, és innen terjedt el azután más közösségekben, állítja egy új tanulmány.

Az elmúlt évtized régészeti leletei alapján egészen a közelmúltig az volt az általánosan elterjedt nézet, hogy a modern emberi viselkedés Európában alakult ki úgy 40 000 éve. A közelmúltban feltárt dél-afrikai leletek azonban cáfolják ezt az elképzelést. Minden jel arra mutat, hogy elődeink Dél-Afrikában készítették el az első csontszerszámokat, az első absztrakt művészeti alkotásokat, az első ékszereket, valamint az első kőhegyű dárdákat és nyilakat több mint 70 000 évvel ezelőtt.

A Journal of World Prehistory folyóiratban most megjelent új cikkben Christopher Henshilwood, a dél-afrikai Wits Egyetem neves régészprofesszora számol be kutatásairól. A nemzetközi kutatócsoport a késő kőkorszakbeli, úgynevezett Still Bay (i. e. 75 000-70 000 éve) és a Howiesons Poort (i. e. 65 000-60 000 éve) technikai hagyományokat tanulmányozta.

Henshilwood elmondta, hogy ezek az időszakok nagyon jelentősek voltak a Homo sapiens viselkedésének fejlődésében Dél-Afrikában. Ezekhez az időszakokhoz számos újítás fűződik, így például az első absztrakt művészeti ábrázolások (vésett okker és vésett strucctojáshéj), az első ékszerek (kagylókból készült gyöngyszemek), az első csonteszközök, valamint a hőkezelt kövekből készült első mikrolitek előállítása. Ez utóbbiakból lándzsa- és nyílhegyeket készíthettek.

Christopher Henshilwood és csapata ásatáson a dél-afrikai Blombos-barlangban

"Mindezek az újítások, valamint a még leírásra várók egyértelműen mutatják, hogy a dél-afrikai Homo sapiens kognitív (gondolkodási) szempontból modern volt, és a viselkedése sok szempontból hasonlított a miénkre. Jó okkal lehetünk büszkék legkorábbi közös őseinkre, akik Dél-Afrikában éltek és evolválódtak, és akik később elterjedtek a világ minden táján úgy 60 000 évvel ezelőtt" - mondta Henshilwood.

Csonthegyek (fent) és csigaházból készült gyöngyszemek (lent)

A kutatás felvet néhány nyugtalanító kérdést azzal kapcsolatban, mi késztethette őseinket ezeknek az innovatív technológiáknak a kifejlesztésére. Henshilwood szerint a válaszok a kérdésekre részben a demográfiában és a klímaváltozásban rejlenek. Különösen a tengerszint változásai jelenthettek nagy hajtóerőt a találmányok kidolgozására és az anyaghoz kapcsolódó kultúra változatosságára.

Vésett strucctojáshéjak

Ez a cikk már nem az első Henshilwood és csoportjának afrikai régészeti kutatásairól, amelyek forradalmasítják a korábbi elképzeléseket, miszerint a modern emberi viselkedés Európában alakult ki nagyjából 40 000 éve. Egyre több a bizonyíték a viselkedésbeli és a technológiai modernitás több mint 70 000 éves afrikai eredetére, valamint arra, hogy a legősibb Homo sapiensek Afrikából, azon belül is Dél-Afrikából eredtek.

"Ironikus, hogy a viselkedésbeli modernitás európai megtestesítőjének tekintett Neanthropus (mai ember) valójában már Afrikában kialakult" - írja cikkében Henshilwood.